Szorongás és depresszió, hogyan küzdhetek ellene, ha teljesen tanácstalan vagyok?

Üdvözlök mindenkit!

Nagy problémával küzdök, utólag ráeszmélve,hogy régóta. Kicsit ismertetem magam nagyvonalakban.

21 éves srác vagyok szörnyű gyerekkorral. Sok-sok év telt el egyedül magányosan, ami a sérelmek mellett kiváltotta nálam azt, hogy nagyon érzékeny lélek vagyok. Körülbelül 15-16éves koromig kísértek végig ezek a fájdalmak. Ezután lett egy kapcsolatom ami 2 és fél évig tartott. Értelmet nyert az életem, motiváltan és célokkal kezdtem élni az életem amit az akkori páromnak köszönhetek. A kapcsolatban mindketten a világot jelentettük egymásnak, nem egyoldalú volt. Serdülőkor, kamaszkor. Mindkettőnk sokat változott a 2.év vége felé, ez ilyen ebben a korban. Hozta magával a negatív részét, ami miatt rengeteg vita született. Örűlten szeretve, és sok lelki sérelmet kaptunk egymástól oda-vissza. Egyszerre voltunk a pokolban és a mennyben, mikoris pontot tettem a végére és szakítottam a Lánnyal. Az azt időszakom (ami ne legyen példa senkinek), ivásról szólt, meg néha egy-egy spanokkal való "plussz". Ez tartott körülbelül 1-1,5évig, akit abba kellett hagynom, mivel a szervezetem már nem bírta a tempót.

Lényegre térve:

Most itt vagyok, megtelve szorongással, mára testi -és lelki fájdalmakkal.

Teljesen motiválatlan, monoton, és üres vagyok.

Teljes szívből szerető, és érzelmes fiú voltam. Mára nem vonzanak a lányok se annyira( se a fiúk).

Van egy kapcsolatom azóta amiben boldogabbnak mondhatom. De az életem messze nem teljes. Éjszakánként nem nagyon alszok. Ezer gondolat van a fejemben napközben is, amiből egyre se tudok figyelni. Visszaálltam az ivásra, de rövid időn belül abbahagytam. Nem esik jól lerészegedni sem.

Megöl ez az állapot, nagy szükség van a segítségre, főleg hogy a párom is csak rám számíthat. Bármilyen segítséget Szívből köszönök amit kapok. Üdv: egy tisztalelkű fiú, aki élni szeretne..