Úgy érzem öngyilkos leszek. Mit tegyek?

Sajnos már évek óta depressziós vagyok. Legfőképpen a szüleim miatt. Anyukám 16 éves korában szült engem, és úgy érzem elrontottam az életét. Apukám kiskorom óta csalja anyum, és anyukám ebbe már beleőrült. Az itthoni dolgok is egyre tragikusabbak. Napi rendszerességgel fordul elő már, hogy anyám kizárja apámat éjszaka, mert mindig éjfél körül ér haza valahonnan. És ilyenkor a cirkuszuk is hajnalig tart. Régebben ha a barátaim nálunk voltak, akkor legalább akkor nem vitatkoztak folyton, de mostanában előttük is.

Emellett a szüleim teljesen lerombolták az önbizalmam. Folyamatosan megkapom, hogy semmire sem fogom vinni és apámat idézem "Akkor sem fogok neked segíteni felnőtt korodban ha sz.art fogsz enni". Pedig ennek semmi alapja nincs, mert folyamatosan próbálom építeni a jövőmet, de ők teljesen lehúznak.

Úgy érzem eljutottam arra a pontra, amin már a pszichológus sem segíthet.

Utálatot érzek az egész életem iránt. Nagyon fáj, hogy nekem nem lehet olyan életem mint másoknak. És hogy az itthoni körülmények miatt viselkedésben is különbözöm másoktól. Nem értem miért érdemeltem ezt az életet.

Volt már egy öngyilkossági kísérletem, pont egy éve. De sajnos nem sikerült. Azóta úgy érzem, mintha azóta meghaltam volna, és csak létezem.

Teljesen ellentéte vagyok már annak aki voltam. Régebben egy nagyon mosolygós, jó lelkű lány voltam, akinek céljai voltak. Ma már az alapvető cselekvéseket is szenvedve végzem el. Nem élvezek már semmit. Pár hónap alatt csont és bőr lettem már a mindennapi stressztől.

Vannak barátaim, akik próbálnak is segíteni. De hiába próbáltam bárhogy jobban lenni, nem megy. Úgy érzem minden azért történik már, hogy meghaljak. Mintha az élet egyre nagyobb nehézségek elé állítana. Úgy érzem sosem lesz vége ennek az egésznek.. Mert végül is ebben nőttem fel..

18/L