A depressziót miért nem veszik komolyan azok, akiknél ez nincs jelen? Csak a szokásos sablontanácsokat adják, a depresszióban szenvedőknek, hogy pl. menj emberek közé, találj valami hobbit.

Erre még sokszor szakemberek sem tudják a választ. Illetve gőzük sincs, ezt próbáld meg, meg azt próbáld meg, talán az esetek harmadában bejön és akkor jó doki lesz. Ha meg nem, akkor jöhet a gyógyszer meg egyéb terápiák, ez is segít a harmadának és akkor a végén 100ból lesz 50 olyan ember, akiknek tudtak segíteni.

Aki meg nem beteg és ezt mondogatja, az úgy van vele, hogy ha ő boldogult, akkor te is fogsz, találd meg az utad, ne csak a rosszat lásd meg, hanem a jót is.

Azért, mert nem értenek hozzá.

Rajtam nem diagnosztizáltak depressziót, de pl. nekem sem lenne jó tanács, hogy menjek emberek közé. Ugyanis ők lefárasztanak, egyedül tudok feltöltődni.

Igen, egyébként ez nem egy jó tanács. Ha valakinek problémája van, akkor hiába mondod neki, hogy érezze jól magát, van egy idő, ami kell ahhoz, hogy az ember túljusson rajta, ezt nem szabad siettetni.

Ilyenkor én, mint laikus ember azt szoktam tanácsolni, hogy oké érezd magad rosszul, hagyj időt magadnak ezt feldolgozni, de tűzz ki egy olyan időpontot, ami után már nem sajnáltatod magad. Ezt te válaszd meg. Viszont utána kezdd el magad felkaparni.