Hogyan lehet felismerni egy hipochondert és segíteni neki?

Ha lehet olyan válaszoljon akinek személyes tapasztalata van ezzel a betegséggel. Szeretném megtudni, mint kívülálló, hogyan lehet eldönteni, hogy valaki hipochonder, mikor kell segítséget kérni, és hogyan tudassuk az illetővel ezt. 5 éve élek együtt a párommal, és kedvem azt hinni, hogy hipochonder. Kezdetben apró, kellemetlen betegségekkel jött, majd egyre gyakrabban és komolyabbakat hozott fel. Ugye először fejfájás, ment is a háziorvoshoz állandóan, nem tudta már hova küldeni, majd már a szemével is bajok voltak, szemészetről szemészetre járt, nem tudtak neki semmit se mondani. Mellette voltam mindig, komolyan vettem, aggódtam érte. Ennek aztán vége szakadt, majd jöttek más tünetek, végtagfájdalmak, nem érezte a karját, mellkasnyomás, stb. Viszont nem az a fajta volt, aki kereste a betegségeket, egyszerűen mindig jött valami új tünet és ment az orvosokhoz. Aztán mindig elmúlt, majd vagy kiújult vagy jött egy másik. Ennyi idő után most már megint kezdek aggódni, de amiatt, hogy hipochonder a párom. A legrosszabb, hogy mindig van valami baja, ami miatt elkezd szorongani, teljesen kétségbe van esve, hogy valami komoly betegsége van, és nem hisz az orvosoknak, mindig keres másikat. Kicsit utánanéztem a neten, és talán összefüggés lehet azzal, hogy a páromnak volt egy gyerekkori traumája, sajnos az anyja öngyilkosságot próbált elkövetni. Azóta az apjával és a mostohaanyjával élt, de szereti őket nagyon. Lehet ez a gyerekkori halálélmény váltotta ki belőle, nem tudom. De viszont borzasztó ez már, sajnos nekem is. Állandóan be vagyunk feszülve, nem tudunk kikapcsolódni, mert éppen azon jár az esze, hogy rákos, vagy szívinfarktusa van-e, ha pedig próbálok nyugodtan és racionálisan beszélni vele, akkor kiakad, hogy én semmibe veszem őt, nem veszem komolyan. Csakhogy ez már lassan 5 éve megy. Nem tudom, hogy ez hipochonder is-e, nem keresi a betegségeket, de mindig van valami tünet ami miatt elkezd rettegni, de azt sem érti meg, hogy az orvosok, soha semmit nem találtak. Pszichológushoz se akar menni, pedig tudja, hogy baja van, de szerinte nem lelki. És tudom, hogy neki is elege van az egészből, nem akar így élni, én se akarom, hogy ilyen rettegésben éljen, de nem tudok vele beszélni egyszerűen.