Vannak itt szociális fóbiások? Ti mit dolgoztok, mi a végzettségetek? Valami tipp, hogy elviselhetőbb legyen ez a betegség?

Én 24 éves nő vagyok, szociálpedagógus végzettséggel. A fősulit nehezen végeztem el a gyakorlatok miatt, rengeteg gyógyszert szedtem. Sajnos nem is tudok a szakmámban dolgozni, nyilván értitek miért. Kilátástalannak érzem a helyzetem mivel még diszkalkuliás is vagyok. Szóval olyan munka se jöhet szóba, ahol általános iskolai 4. osztályos mateknál magasabb matematika tudás kell. Mellé még a nyelvek se mennek, 9 év iskolai angoltanulás után 3 éven keresztül jártam magántanárhoz + napi több óra önszorgalom, hogy a diplomához meglegyen az a nyamvadt középfokú angol nyelvvizsga. Ezt azért írom le, hogy pl. az otthoni fordítás se opció. De akkor mégis mit tudnék dolgozni? Gyár? De ott is annyi ember van és ha csak rágondolok, hogy valaki szünetben mellém ül és beszélgetni kezd velem már elkap a pánik. Meg 8 órán keresztül könnyű fizikai munkát is nehéz lehet úgy végezni, hogy nem tudok enni szünetekben, mert még egy csokit se tudok megenni mások előtt. Ti mit dolgoztok? Mit lehet ilyen betegséggel dolgozni?

Ha valakinek sikerült javítania az állapotán légyszi írja le hogyan. Pszichiáterhez 10 éve járok kisebb nagyobb megszakításokkal, semmi eredmény, néha a gyógyszerektől jobb, de annyira nem, hogy pl felvegyem a telefonom ha ismeretlen szám hív. Pszichológusnál is jártam, de az még rosszabb volt, vissza se mertem menni. Le lehet ezt a betegséget valahogy küzdeni? Nekem már annyi is elég lenne, hogy valamit dolgozni tudjak vagy merjek buszjegyet/bérletet venni, boltban húspultból kérni. De jelenleg a legnagyobb gondom a munka,valamit dolgoznom kell.