Kezdek aggódni magam miatt, lehet nem csak túl ábrándozós vagyok?

Sokszor azon kapom magam hogy nem figyelek arra mi történik valójában hanem képzeletbeli szituációkon gondolkodom, mintha épp máshol lennék. Haza érve se csinálok nagyon mást csak gondolkozom ilyeneken, pl egy filmba képzelem magam amit nemrég láttam és órákat tudok csak feküdni és ezen gondolkodni. De a saját ismerőseimről is szoktam így, sokszor teljesen új jellemet kreálok nekik fejben stb. Nem is szeretem a valódi életemet élni, inkább csak feküdnék valahol és elképzelném hogy xy dolog történik, sokkal jobb mint a valóság. Elalvás előtt akár órákig csinálom, suliban is ha nem kell nagyon figyelnem, hazaérve is rögtön, vagy tényleg akárhol ahol épp van lehetőségem és inkább élem a kis fejbeli világomat.

Ez lehet beteges, vagy csak ennyire gondolkodós, ábrándozós típus vagyok?