Milyen pszichopátiára emlékeztető tünetei lehetnek egy borderlinenak?

A valódi pszichopátia iszonyú ritka, a bordeline személyiségzavar annál gyakoribb. Kisgyerekkori traumákkal és brutális "neveléssel", elhanyagoló, kegyetlen bánásmóddal lehet ilyesmit összeszedni, és ne akard tudni, hogy milyen, még olvasva sem.

A tüneteket nem írom le, nem szükséges felismerni magadon, sem másoknak magán. Épp elég baja van annak, aki valódi bordeline. Ne maszatoljuk már el a valódi szenvedést.

Eltűnik az empátiám, gonoszságokat eszelek ki, de végül nem hajtom őket végre. Még az a szerencse.

Baromi ijesztő igazából, pont, hogy érzékeny ember vagyok, már pici korom óta... És mégis vannak olyan pontok az életemben, amikor egy undorító féregként gondolkozom.

Először is azzal kezdeném, hogy mik az okok, így könnyebb megérteni. Ahogy az első írta, gyermekkori (főleg érzelmi) bántalmazás, elhanyagolás, érzelmi túlkompenzálás hatására a gyerek "túlélési stratégiákat" dolgoz ki, hogy csökkentse az érzelmi stresszt amit átél. Ez a stratégia rengeteg féle képpen megnyilvánulhat.

Írok 2 példát, hogy egyértelmű legyen (persze 100000 példát is lehetne).

1. Egy gyereknek narcisztikus az anyja. Hogy az anya megkapja a napi figyelem csomagját drámázik, öngyilkossággal fenyegetőzik és vadul bőg a gyerekének, hogy miatta lesz öngyilkos, miatta ilyen kiabálós, miatta nincsenek sikerei az életben. A gyerek számára ez hatalmas stressz, retteg, hogy az anyja öngyilkos lesz és közben hibáztatja saját magát. Ezt az érzést nem lehet sokáig elviselni, ezért megjelennek a túlélési stratégiák. pl. az érzelmi disszociáció. A gyerek (persze akaratán kívül) leválasztja a fájdalmas érzelmeit. Jelen esetben az empátiát, így nem érez empátiát az anyja dühkitörései iránt, képes elviselni az órákon át tartó üvöltözés, sírást.

2. Egy gyereknek alkoholista az apja. Minden nap agresszívan jön haza, csapkodja az ajtót, összetör dolgokat és papuccsal, fésűvel, kanállal veri az anyát a gyerekek szeme láttára. Ha a gyerekek nem bújnak el, vagy próbálnak segíti az anyának, akkor őket is megveri. A gyerekeknek ezt minden nap végig kell élnie, az anya fél, nem tud biztonságot adni, nem akarja elhagyni sem a férjét. Általában a legidősebb gyerek, aki a legtöbb felelősséget érzi az anyja iránt (pl."nem tudom megvédeni sem őt, sem a testvéreimet"), állandó bűntudattal küzd, szintén leválasztja a fájdalmas érzelmeit. Nem érez empátiát a megvert, kihasznált anyja és a síró testvérei iránt, így el tudja viselni a minden napos drámát, hogy ne őrüljön bele.

Mindkét esetben az érzelmi leválasztás mellé, a belső fezsültség miatt társulhat vágy arra, hogy mások vagy önmaga ellen forduljon. A szőnyeg alá söpört érzelmek nem szűnnek meg létezni, csak átkerülnek egy "tudattalan" állapotba és néha a felszínre törnek, akár kis hétköznapi dolgok hatására is (az ilyen kitöréseket szokták borderline hisztinek nevezni egyébként)

Felnőtt korban ezek a stratégiák vissza-vissza térnek, ha valami "triggereli". pl. tragikus haláleset, a munkahelyen kiabálós a főnök, nagyon stresszes a munka stb. akkor újra jelentkezhet az érzelmi leválasztás, ebben az esetben az empátia leválasztása.

A valódi antiszociálisokkal szemben a borderlineosoknál általában nem állnak fenn a tünetek hosszú időn keresztül. Vagy ha mégis, mellette erős stressz, szorongás, önbizalomhiány is jelentkezik, utóbbiak pedig nem jellemzőek az antiszociálisokra. Az antiszociálisok úgy gondolják hogy mindenkinél jobban tudnak mindent és rájuk semmilyen szabály sem vonatkozik, ezért nem is szokták elfogadni a segítséget. A borderlineosok ezzel szemben szenvednek az állapotuktól, nagyon gyakran ők maguk keresnek segítséget.

Ha maradt benned kérdés írj nyugodtan megpróbálok válaszolni :)

Ne a wikit olvasd. Drdiag.hu

Nekem kevertszemélyisegzavarom van, az ott leírtak alapján eléggé jól magamra ismertem. A doki még se mondta , hogy pontosan mi a bajom, de lehet bennem nárcisztikus, elkerülő, borderline...