Aki Szociális fobiaban élt h küzdötte le? Voltam orvosnál és azt mondta hogy szociális fobia pánik depressziós vagyok családom nem jol bán velem adjatok tanácsot anyukám nem foglalkozik ezzel nincs pénzem orvosra félek egyedül utazni orvoshoz menni
Szia!
Az a jó hír, hogy ezek a bajok ma már gyógyíthatóak!
Nekem sikerült megszabadulni ezektől, mármint a depresszió, szorongás, szociális fóbia, pánikbetegség. Minden 10. embernek vannak ilyen panaszai, ezért sokféle gyógymód van rá.
Az én tüneteim elég súlyosak voltak, már alig tudtam enni és aludni, annyira féltem, szorongtam, állandó gyomoridegem volt. Elmentem pszichiáterhez és a gyógyszeres kezelést javasolta, amit el is fogadtam. Pár nap alatt javulni kezdett az állapotom, 1 év kínlódás után végre újra tudtam aludni és enni rendesen. Pár hónap alatt teljesen visszakaptam a régi önmagam és visszatért a jó hangulatom is. A gyógyszereket 1 évig kellett szednem. Nem paráztam emiatt, eleinte voltak mellékhatásai, de azok hamar elmúltak. Alkoholt nem ihattam a gyógyszerek miatt, de egyre jobban fel tudtam oldódni alkohol nélkül is.
Vannak más kezelési módok is. Ha nem olyan súlyosak a tüneteid (pl. tudsz rendesen enni, aludni, koncentrálni a tanulásra/munkára stb. akkor egy pszichiáter tud kezelni pszichoterápiás beszélgetéssel is. A körzeti orvos be tud utalni pszichiáterhez, ami normál ellátás lesz, tehát nem kell fizetni. Mindenképp menj el, fontos lesz, mert nagyon meg tud nyugtatni, ha elmondod egy szakembernek a bajodat! Normális, ha először félsz odamenni, de ezt muszáj lekűzdened! Ha a szüleidre nem számíthatsz, hogy elkísérjenek, akkor gondolkodj, ki lehet olyan személy (idősebb unokatestvér, nagynéni, barát, tanár), aki elkísér legalább az első pár alkalommal.
Amíg nem beszéltél pszichiáterrel, van pár módszer, amivel javítani tudod a közérzeted:
- beszélgetés, séta a legjobb barátoddal
- napi 30 perc futás a szabadban
- citromfű kapszula szedése (Rossman-ban lehet kapni, nyugodtan vegyél be este 1-2 darabot, ez csak egy gyógynövény, de csökkenti a szorongást)
- D vitamin, Magnézium, de legalább vmilyen multivitamin szedése
- rendszeres étkezés (húsféle, hal vagy halrúdak, tejtermékek, gyümölcsök (pl. banán, kiwi)
- kedvenc zenéidet minél többet hallgatni (de ne depis zene legyen!)
- ha rádtör a pánik, lélegezz minél lassabban, igyál egy pohár hideg vizet, mosd meg az arcodat, aztán hívj fel egy barátot
- a Youtube-on vannak meditációs zenék, szövegek, keress olyat közülük, ami megnyugtat! Az én kedvenceim: Szeretetfa/tükörképem ezt este szoktam hallgatni) és 101 pozitív állítás Dr. Domján László, (ezt minden reggel hallgatom).
Írj privát üzenetet, ha bármi kérdésed van, segítek szívesen!🙂
Hány éves vagy?
A szorongásnak és a depresszió kialakulásának is van egy okozója, es meg kell keresni hogy mi indította el ezt az egészet.
Kórházban szoktak lenni pszichológusok ahova el lehet menni ingyen, azt javasolnám.
Kell egy pszichológus segítsége.
Én kb 13 éves korom után kezdtem el szorongani betegesen (valamennyire mindig is csöndesebb, visszahúzódóbb voltam) előtte voltak helyek ahol tudtam felszabadult, kicsit nagyszájú és vidám lenni barátok között, foci edzésen a csavargásaim előtt stb... aztán évről évre egyre csöndesebb es visszahúzódó lettem, 15 éves koromra depressziós is lettem. Igaz ennek több oka is volt. Később már volr hogy nem mertem tömegközlekedésen utazni volt amikor nem mertem elhagyni a házat. Az iskolában a védőnővel voltam jóban és ő mindig jót akart nekem ő javasolta 11 osztályos koromban hogy keressek fel egy pszichológust mert tudja hogy tovabb akartam tanulni de ha nrm küzdöm le a szorongást akkor az érettségim se lesz meg... mivel annyira szorongtam alig beszéltem néhány emberrel, a szóbeli feleleteknél pedig inkabb hagytam hogy bevágják az 1est... így tudtam hogy nem lesz meg az érettségim ha nem változok meg
nem akartam pszichológushoz menni de nem akartam hogy a védőnő megharagudjon rám ezért kerestem egyet .. akit először kerestem meg ahhoz 1-2 hónapig jártam, ő nem hogy segített volna, nála csak romlott az amúgy is minimális önbizalmam... aztán otthagytam őt es már nem is érdekelt... de egyszer véletlenül rábukkantam egy pszichológusra az újságban akinek honlapja is volt, megnéztem az alapján nekrm szimpi volt, és facen os kutattam utána...
Kiderült hogy az egyik akkori tanárom akivel bizalmas volt a sokat -beszélgettem vele ő mindta hogy ismeri es kedves... gondoltam jó akkor elmegyek. Nagyon szorongtam.. én nem tudtam felhívni ezért ezt a tanárt kértem meg hogy hívja fel és kérjen nekem időpontot.
Az első alkalommal minden bajom volt... leizzadtam, kiszaradt a szám, a hangon is elment szinte... az első 1-2 évben sokszor volt amit nem mertem , nem tudtam kimondani azokat ott helyben papirra írtam de sokszor még az is nehéz volt..
4 éve járok hozzá és akik akkor ismertek azok már rám sem ismernének most. Az is segitett a leküzdésben hogy elmentem otthonról.
Mivel a szorongás és depresszió fő oka az volt hogy a szülőm is és a tesóm is bántottak... elmentem és amióta külön élek (szobát bérlek) azóta egyre jobban mult el a szorongásom is. De a pszichológus sokat segített.
A jóga is segitett hogy elkzdtem jogára járni...
De amugy 20-22 éves korom között sokszor nem dolgoztam. Főleg a szorongás miatt
köszönöm hogy irtatok
sajnos amiket leírtatok
en is ebben a cipőben jarok en is 13 évesen lettem beteg nem foglalkoztam velem mivel nem tudtam miert van ez velem es most bánom mert minél idősebb vagyok a betegség annál
erősebb nem foglalkoznak velem azt mondjak lusta vagyok hogy nem szeretnek boltba menni vagy nem szeretnek dolgozni vagy iskolaba menni Németországban elek es meg kicsit beszelek a nemet nyelvet jártam nyelv iskolaba ilyen érzéssel de mindennap szenvedtem reggel mikor felkeltem hánytam remegtem sirtam egyszerűen nem akkartam iskolaba menni az érzés miatt egy ideig tudtam koncentrálni a tanulásra órán tudtam kontrollálni de egy nap beszelni nem tudtam mindenre azt mondtam nem ertem pedig értettem csak nem szerettem volna hogy ram figyeljen az osztály igy inkabb elkerültem a beszélgetést vizsgára se ment mert tudtam hogy csoport munka lesz es beszelni kellesz munkaugyibe vagyok bejelentve es muszáj iskolaba mennem vagy dologoznom de egyszerűen nincs annyi erőm hogy en ezt megtegyem 19 eves lany vagyok par honap es 20 eves leszek es annyira gaz hogy nincs penzem egy szerencsetlen lany vagyok mindennap egyedul vagyok nagyon maganyos vagyok ha anyukam es a tesom itthon van akkor csak veszekedes van ugy erzem nem szeretnek es tudom az lenne a legjobb ha elkoltoznek de nincs jovedelmem neha annyira egyedul erzem magam es maganyos vagyok hogy arra vagyom hogy lennek egy ferjem aki tamaszt adna akivel elhetnek tudom hogy ez gaz hogy 19 evesen ilyeneket szeretnek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!