Miért fontos vérátömlesztéskor a vércsoport ismerete? Ha tudtok rá választ, kérlek fejtsétek ki!

Az AB0 vércsoportrendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900-ban Bécsben. Az ő rendszere szerint négyféle vércsoport van: A, B, AB és 0.

Az A vércsoportúak vérsavójában béta-ellenanyag van, amely a B típusú vérsejteket összecsapja, idegen szóval agglutinálja. A B vércsoportúak vérsavójában pedig alfa-ellenanyag van, amely az A vérsejteket csapja össze. Az összecsapódás után a vörösvérsejtek feloldódnak. A 0 vércsoportúak savójában alfa- és béta-ellenanyag is van, míg az AB vércsoportú ember vérsavójában nincs agglutinin.

Ennek alapján felállíthatjuk a vértranszfúziós sémát. Vagyis könnyen átláthatjuk, hogy ki, kinek adhat vért. Csak a 0 vércsoportúak adhatnak mindenkinek, mert alfa- és béta-ellenanyag is van a vérükben. Az esetleges vérátömlesztéskor arra kell ügyelni, hogy a véradó és a vért kapó vércsoportja megegyezzen. Ellenkező esetben a vérátömlesztés veszélyes, mert a két vér reakcióba lép egymással, és eltérő kémiai jellegzetességeik miatt a szervezet testidegennek tekinti az új vért. Majd elpusztítja a benne lévő vörösvérsejteket, mintha fertőző baktériumok volnának. Landsteiner és Wiener egy másik vércsoportrendszert is felfedezett, amelyet faktorok határoznak meg.

Kísérletükben a Rhesus macacus (ebből ered az Rh rövidítés) majom vérét tengerimalacba fecskendezték. Az állatban ennek hatására nyolc nap alatt kialakultak az ellenanyagok. A malac vérsavója tehát a majom vörösvérsejtjeit agglutinálta és feloldotta. A Rhesus macacus majom vérével immunizált tengerimalac-savó emberi vérrel összehozva az európai emberek 85 százalékában kicsapódást eredményez. Az ilyen emberi vért nevezzük Rh-pozitívnak, olyan esetekben pedig, amelyekben a kicsapódás nem jön létre (15 százalék), Rh-negatívnak.

Terhességben az Rh-összeférhetetlenség okoz gondot. Mint minden vércsoport-tulajdonság, az Rh-faktor is öröklődik. Ha egy Rh-negatív asszony Rh-pozitív magzatot hord, úgy Rh-összeférhetetlenség jön létre.