Mitől alakul ki a daganatos betegség?

Most kaptam ezt az e-mailt. Ez részletesen választ ad a kérdésre.

Minek nevezzük?

Daganat , vagy rák?

A daganat lehet jóindulatú, és rosszindulatú. Ha jóindulatú, az a kisebbik rossz, mert lassan növekszik, nem képez áttétet, de térfoglalása, vagy egyéb következménye miatt általában sebészi beavatkozást igényel.

Ráknak a köznyelvben a rosszindulatú daganatokat nevezzük.

A rosszindulatú daganatok keletkezése során a sejt immunológiai szempontból elszigetelődik, rendellenesen kezd működni, és gyors osztódással hozzá hasonló, rendellenes sejteket hoz létre. Ez az általában gyorsan növekvő sejttömeg környezetében kiszorítja és károsítja a szervezet jól működő sejtjeit, szöveteit, azoktól létfontosságú anyagokat és energiát von el. Ezen kívül a vér és nyirokerek útján a nyirokcsomókban és a távoli szervekben áttéteket hozhat létre. Végül a szervezet energiáinak teljes kimerítésével annak pusztulását okozza.

Előfordulási gyakoriságuk növekedése világjelenség. A fejlett ipari országokban a második leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegségek után. Egyes statisztikák szerint a gyógyszer mellékhatások okozta elhalálozás előzi még meg.

Okai:

1. genetikai, a betegség nem, de a hajlam örökölhető.

2. környezeti tényezők, a daganatok 70-80%-ának kialakulása környezeti okokkal magyarázható. Ezek skálája igen széles, és sajnos egyre szélesedik.

3. táplálkozási szokások, elsősorban az emésztőszervi daganatok okozói lehetnek

4. dohányzás, igazoltan rákkeltő a tüdő, szájüreg, garat, gége, nyelőcső, vese, vesemedence, húgyhólyag rosszindulatú daganataiban.

5. alkohol, a máj, a szájüreg, a garat, gége és nyelőcső rákos megbetegedéseinek egyik oka lehet

6. napsugárzás, a bőr és a szem bizonyos daganatainak rizikófaktora.

7. ionizáló sugárzás, csaknem minden szervben képes daganatot okozni. Ebbe a körbe tartozik a sugárterápia is.

8. bizonyos vírusok, a májrák, a leukémia és nyirokrendszeri daganatok kialakulásában játszanak szerepet.

9. hormonok, pl. anabolikus szteroidok, szintetikus ösztrogének.

10. gyógyszerek, pl. fenacetin, immunrendszert elnyomó szerek.

11. vegyi anyagok, pl. aromás aminok, arzén, azbeszt, benzol, klorometiléter, mustárgáz, nikkellpor, szénhidrogének, vinilklorid.

12. a vegyi anyagok közül külön is kiemelhetők a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek és a háztartásban nap mint nap jelenlévő kemikáliák.

Mivel a daganatok időben való felismerése nehéz, mire panaszokat okoz, addigra rendszerint már olyan stádiumban van a betegség, amelyben a hagyományos kezelés /sugár- és kemoterápia/ nem hoz gyógyulást, ezért rendkívül nagy jelentősége van a megelőzésnek. Ami nem csak olcsóbb, de lényegesen hatásosabb is.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A szervezetünk minden sejtjében van egy védőenzim, ami folyamatosan vizsgálja a sejt örökítő anyagát. Ha hibát talál, azt azonnal kijavítja. Az egészséges szervezetben is folyamatosan keletkeznek deviáns sejtek, de egy jól működő immunrendszer eredményesen tud ezek ellen védekezni.

Napjainkban nagyon sok környezeti ártalom ér bennünket, amik károsíthatják a sejtmagot.

Sajnos jelenlegi táplálkozási szokásaink, és a rendelkezésre álló, nagyiparilag előállított élelmiszereink nem biztosítanak megfelelő muníciót immunrendszerünk részére, hogy az megfelelően végezhesse feladatát. Pedig immunrendszerünk pont erre a feladatra lett „kitalálva”

Mi a baj a táplálkozásunkkal? Miért nem elég, ha több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk?

A probléma gyökere a talajban van, meg a növényé is, csakhogy a talajból hiányzik egy csomó dolog, úgymint ásványi anyagok, mikroelemek, amikre a növénynek, és az Ön szervezetének is szüksége van. Hova lettek ezek?

A természetes talajösszetétel rombolása a műtrágyázással kezdődött. A II. Világháború után a hatalmas kapacitással rendelkező lőszergyárak piac nélkül maradtak. Ezek, jobb híján átálltak műtrágyagyártásra. Egy jó kis kampányhadjárat révén sikerült meggyőzni a gazdákat, hogy ez mennyivel jobb, olcsóbb, egyszerűbb. Tény, hogy két-háromszor akkorára nőtt a krumpli, mint azelőtt és örültek a gazdák, de a szerves trágyázás mellőzése miatt elszegényedett a talaj ásványi anyagokban, nyomelemekben. Így ezek a növényeinkből is meg a szervezetünkből is hiányoznak. Jellemző adat, hogy az 1960-as értékhez képest egyes növények mennyivel kevesebb vitamint tartalmaznak egy 1999-es mérés szerint. És azóta eltelt újabb tizenegy év.

A gödöllői agráregyetem vizsgálati eredményei 1966-1990 Magyarországon

Mikroelem** tartalom

Eredeti

Jelenlegi

Búza

100,00%

50,00%

Árpa

100,00%

37,70%

Kukorica

100,00%

18,60%

Répafélék

100,00%

75,00%

Vitamintartalom

Eredeti

Jelenlegi

Borsó

100,30%

46,70%

Tej

100,00%

5,00%

Káposzta

100,00%

5,00%

Sárgarépa

100,00%

60,00%

**ásványi anyag és nyomelem

Találhatók viszont a talajban azóta olyan anyagok is, amik bekerülnek a növénybe, de az Ön szervezetének semmi szüksége nincs rájuk, úgymint gyomirtó- és permetszerek. Tápanyag híján a növény se tud ellenálló lenni a kártevőkkel szemben és vitaminokat sem tud előállítani. Ezért kényszerült rá a mezőgazdaság a növényvédő szerek használatára. Ez a vegyiparnak ismét egy jó üzlet. Az meg kit érdekel, hogy a mi szervezetünkben milyen rombolást végez ez a sok testidegen, sok esetben mérgező anyag, amikből tetemes mennyiséget fogyasztunk folyamatosan.

Aztán jön az élelmiszeripar, meg a betegségipar…………..