Vírusmutációk/oltás? Laikusként következő a gondolatmenetem: Minek strapálja magát egy vírus mutálódással, ha akadálytalanul tud terjedni? Ha valamilyen akadályba ütközik a terjedése (oltás), akkor további terjedése érdekében szükséges mutálódnia

"Minek strapálja magát egy vírus mutálódással, ha akadálytalanul tud terjedni?"

Nem a vírus dönti el, hogy ő most mutálódik vagy sem. Egyszerűen a saját DNS-ének a másolása nem tökéletes folyamat, amibe időnként hiba csúszik. Ez a hiba lehet számára végzetes is, pl hogy nem tud tovább terjedni, és lehet olyan is, hogy attól erősebb lesz (gyorsabban, súlyosabb tüneteket okoz). Minél több a másolódás, annál nagyobb a mutáció kialakulásának az esélye. Minél több a mutáció, annál nagyobb egy olyan mutációnak a kialakulása, ami valamilyen szempontból erősebb, mint a korábbiak.

FYI: gyakorlatilag az ember is hasonló mutációk eredménye.

nem strapalja magat. a mutacio egy hiba ami masolaskor keletkezik. a hibak nagy resze eltunik mert eletkeptelen lesz a masolat vagy nem elonyosebb mint az eddigiek. de neha keletkezik olyan hiba ami elonyos valamiert vagy eletkepes marad, es ha ez el tud szaporodni ezzel a hibaval akkor onnatol az egy uj mutacio.

nyilvan minel tobb masolas van annal tobb esely van a hibakra. de ezt ugy szamold hogy egy emberben is tobb milliard ilyen masolas tortenik es ezt szorozd fel tobb milliard emberrel (plusz meg a hullamokkal is lehet).

na ez rohadt nagy szam es ebben mindig lesz egy ket olyan hibas ami a virus szempontjabol elonyos es el tud terjedni. nagyon nagy es kis szamokrol van szo.

az oltas probalja csokkenteni ezeket a szamokat de az influnal is lehet latni hogy mindig jon egy ujabb torzs egy ujabb valtozattal amire a tavalyi vagy az elotti influ fertozes altal kialakiott vedelem nem eleg azaz betegek leszunk.

A gondolatmeneted helytelen, ugyanis a vírus nem eldönti, hogy "na akkor én most mutálódok", hanem ahogy a 3. válaszadó leírta: minél több a vírusreplikáció, annál nagyobb eséllyel következnek be mutációk, amik vagy előnyösek a vírusnak, vagy nem.

Tehát minél nagyobb a vírusreplikáció, annál nagyobb az esély a mutációra. Mivel az oltottak között kevésbé terjed és bennük kisebb a replikáció, így az oltások pont, hogy védenek.

De erről volt is tanulmány: alacsonyabb átoltottság esetén nagyobb a mutációs ráta.

"3: akkor viszont az oltásnak/nem oltásnak semmi hatása nincs a mutálódásra? A 2 közt nincs összefüggés?"

Az oltás ad egy védettséget a betegség ellen, ami azt jelenti, hogy gyorsabban esik át az ember a betegségen, és általában kevésbé súlyos tünetekkel. Ez azért van, mert a szervezet gyorsabban tud reagálni a kórokozóra. Ezáltal kevesebb másolás történik a szervezetében. Ez pedig csökkenti a mutáció kialakulásának a lehetőségét. Ugyanakkor nyilván ha mégis történik mutáció, akkor csak olyan mutáció marad hosszú távon is életképes, ami ellen az adott védőoltás nem ad megfelelő védettséget. Ezért a későbbiekben esetleg módosítani kell majd a covid-oltásokon is, igazodva az olyan mutáció(k)hoz, ami ellen nem ad megfelelő védettséget a korábbi. Ilyen oltás egyébként az influenza elleni oltás is, ami évről-évre változik (és egyébként a Covid-oltások közül leginkább a Sinopharm oltásra hasonlít, azzal megegyező technológia).

A vírus és a mutáció nem gondolkodik.

Nem akarja fenntartani magát.

Véletlenszerű a történet. Nem strapálja magát, és egy vírus nem mutálódik, csak az új létrehozott vírus részecske lesz nem azonos az eredetivel.

Az élőlények is így működnek. Neked nem fog még 2 végtagod nőni, de a 10ezredik unokádnak lehet, hogy mégis lesz már, de akkor ő már azzal születik és ennek jelei már az ő elődeinél megjelennek.

A vírus nem mutálódik hanem az azt másoló sejt hibásan állít elő új vírust, ami már nem azonos az eredetivel.

Az 50x-es mutáns, ami 32 mutációt a tüskefehérjén tartalmaz... Hét meglepődnék, ha mind az 50 vagy az ominózus 32 mutáció véletlenül mind a vírus további terjedését segítené elő, mert szinte biztos, hogy nem így van