Lehet-e a barátom HIV fertőzéses, ha egymás első szexuális partnerei voltunk és nem is drogozik?

Azért itt orvosi részről a tahóság befigyel.

Mondjuk kezdve azzal, hogy semmi közük nincs a szexuális preferenciájához. Ezt esetleg akkor kérdezhetik meg, ha az lényeges a diagnózishoz. Tekintve, hogy a HIV-et ugyanúgy elkaphatják heteroszexuálisok is, ez a kérdés nem volt több puszta cs*szegetésnél.

(Bár a jelenlegi magyar egészségügyben én ezen sajnos nem csodálkozok.)

A mononukleózist meg bárhonnan el lehet kapni. Igen, szokás "csókbetegségnek" nevezni, de még ennyi sem kell hozzá, az is elég, ha mondjuk egy fertőzött után iszol ugyanabból a pohárból. Sőt... ha mondjuk a fertőzött megpiszkálja a száját, utána kezet fog valakivel, aki ezután szintén megpiszkálja a száját, bár kicsit a valószínűsége, de elméletileg ennyitől is elkapható. Nem kell egyből messzemenő következtetéseket levonni.

A HIV-et meg egy ferőzött embertől lehet csak elkapni, mégpedig úgy, ha elegendő mennyiségű fertőzött vér, vagy egyéb testváladék kerül a szervezetébe. Egyébként nem csak szexuális úton terjed (dacára annak, hogy nemi betegségnek számít), de például kifejezetten könnyen terjed drogosok körében. Vagy ritkán vérátömlesztéssel is terjedhet, bár a vérkészítményeket már szűrik HIV ellen. (Igaz, ez a szűrés sem tökéletes.)

Összegezve: ha tényleg nem volt egyikőtöknek sem kapcsolata mással, és nem is kaptatok vérátömlesztést, meg nem szúrta egyikőrök sem magát olyan injekciós tűvel, amit előtte más használt, akkor 0% a valószínűsége, hogy HIV fertőzött.

Milyen orvosokhoz ezek... Ha rájöttek, hogy mononukleózis, akkor annak semmi köze a HIV fertőzéshez.

"A mononucleosis infectiosa (mononukleózis) leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban előforduló heveny vírusos megbetegedés. A mononukleózist nevezik Pfeiffer-féle mirigyláznak, illetve csókbetegségnek is, utalva ezzel a kór leírója mellett a fő terjedési mechanizmusra (nyál útján). Az Epstein-Barr vírus (EBV) rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik, és kb. a lakosság 90 százaléka fertőződik meg vele élete során legalább egyszer. A vírus a B-limfocitákban örökre fennmarad egy fertőzés után, így bármikor azonosítható.

A terjedés főleg a nyál közvetítésével történik, így szoros közelségben élő közösségekben (család) nagyon valószínű a fertőzés átadása.