Elkaphatom így egy covid beteg barátomtól a betegséget?

Ebben az esetben indokolt az otthonmaradás.

Nincs jól még, tehát nem gyógyult meg teljesen.

ORVOSOKTÓL fogok idézni, hivatalos forrásokból. Az alaptalanságokra építő félelemkeltés egyik célja, hogy az emberiség még inkább elidegenedjen egymástól, ezáltal is még irányíthatóbbá váljon mind több ember a hatalmak számára, akik a politikusokat is marionett bábuként mozgatják. A németországi kórházigazgatóként is dolgozó magyar belgyógyász szakorvostól, aki már 40 éve orvosként praktizál, lentebb fogok idézni, azonban előtte vitán felül álló

PSZICHOLÓGIAI megfigyelésekről, minderről még a pedagógusok is tanulnak:

Kísérlet elhangzik az 50. másodperctől, USA intézetis gyerekek megfigyelése

(azonos táplálék mellett jobban nő a kisgyermek, akiVEL beszélgetnek,

és nem a feje felett elbeszélnek) :

5/2 Óvodaérettségtől az iskolaérettségig - Vekerdy Tamás előadása:

https://www.youtube.com/watch?v=1-8q4Y4sk7c

TOVÁBBÁ:

Hospitalizmus KONTRA albán csecsemők (1980 körüli) pszichológiai megfigyelése:

[link]

KONTRA

"albán csecsemők" kísérleti megfigyelés:

[link]

"Lekötözött babák

Sokszor halljuk azt, hogy az anyai szeretet, és az anyával való stabil érzelmi kapcsolat megóvja a gyerekeket a rendellenes fejlődés következményeitől, még akkor is, ha a körülmények ez utóbbit sejtetik. Az, hogy ez mennyire így van az alábbi megfigyelés is bebizonyította úgy 30-40 évvel ezelőtt.

Egy albán kisfalu, és a lekötözött csecsemők

Egy albániai kisfaluba utazott 2 bécsi pszichológusnő (L. Danzinger és L. Frankl). Ott az volt a jellemző, hogy a lakóházak ablak nélkül épültek, egy világos és több kisebb teljesen sötét helyiségből álltak. A csecsemők életük első évét túlnyomórészt egy ilyen sötét szobában töltötték, méghozzá teljesen lekötözve! Egy-egy baba egy-egy fabölcsőben feküdt, kis lábait keresztbe rakták és összekötözték. Kezeit ugyanígy keresztberakva egymáshoz kötözték. Csak a fürdés alkalmával oldozták el, de azt sem mindennap. Édesanyja úgy szoptatta meg, hogy a bölcsőt oldalra fordította vele együtt és mellbimbóját a szájába helyezte. Ha ki is vitték a napfényre, fejét letakarták egy kendővel. Mindez a tartásmód régi vallási előírások, és ősi hiedelmek sokaságán alapult.

Ezenkívül az albán csecsemőnek nem voltak játékai, és ilyen módon tárgyi ingerek egyáltalán nem érték. Nem ismerte a csörgőt és a labdát sem. Ilyeneket nem tettek mellé a bölcsőbe. Sőt, a gyerekek később sem kaptak ilyen játékokat. Viszont az anya ebben az időszakban végig szoptatta a babát, ha sírt-rögtön odament hozzá, amikor nem volt más dolga, kivitte magával a világos helyiségbe, ott ringatta a bölcsőt, és énekelt neki, beszélt hozzá. Ahogy fogalmazott a két pszichológusnő, az anya “csak önmagát adta.” Ezenfelül egész nap szüntelen jövés-menés volt a jellemző ezekben a házakban, hiszen nagy családok laktak együtt.

Amint látjuk ezeknek a babáknak az életét kettősség jellemzi. Egyrészt a mozgás, és a tárgyi ingerek hiánya, másrészt az óriási mértékű szociális inger az anya állandó jelenlétével.

Amikor a vizsgálat során kioldozták a csecsemőket, és tárgyakat adtak a kezükbe, a kezdeti nehézségeket hamar áthidalták, gyorsan behozták mozgásbeli lemaradásukat.

Mi a magyarázata ennek?

Ezek a csecsemők érzelmileg gazdagok és a kontaktuskészség területén nagyon fejlettek voltak. Egyáltalán nem jellemezte őket a sivárság, mert bár nem kerültek korábban tárgyakkal kapcsolatba, de édesanyjuk állandó jelenléte sokkal meghatározóbb volt számukra, mint bármilyen csörgő. Mindez megmutatkozott abban is, hogy a kioldozásukat követően – az anyjukkal való szoros érzelmi kapcsolat hatására – érzelmileg motiváltak maradtak a környezetük dolgai iránt, és képesek voltak könnyen behozni mozgásbeli lemaradásukat. Tehát elmondható, hogy a tárgyi ingerek hiánya nem vezet olyan fejlődési zavarokhoz, mint a szociális ingerek hiánya. Ez olyannyira így van, hogy az anya nélkül nevelkedett gyerekeknek pedig hiába vannak játékaik, mégis fejlődési zavar jellemzi őket…

Összességében levonható az a következtetés, hogy “az anya jelenlétével létrejött emocionális légkörben még a kedvezőtlen hatásokkal szemben is védettebbek a gyerekek”…

Irodalom: Mérei-V.Binét: Gyermeklélektan"

Most pedig dr Ébert Jenő, 40 éve orvosként működő belgyógyász szakorvos honlapjáról idézek AKTUÁLIS kutatásokat:

[link]

"A Covid-19-ről szóló, teljes hivatkozású tények, amelyeket a terület szakértői szolgáltattak, hogy segítsék olvasóinkat a kockázatok reális értékelésében. (Rendszeresen frissítik)

„… az egyetlen módja a pestis elleni harcnak a becsületesség.“ Albert Camus: A pestis (1947)

Áttekintés

A nagyon sok vizsgálatot végző országok – Dél-Korea, Izland és Németország –, valamint a Diamond Princess óceánjáró hajó adatai alapján elmondható, a Covid19 letalitása összességében ezrelékes nagyságrendű, a WHO eredeti feltételezései szerinti mértéknek kevesebb mint egytizede.

A Nature Medicine-ben megjelent tanulmány magára a kínai Vuhan városára nézve is hasonló eredményre jut. A kezdetben jóval magasabb vuhani értékek abból adódtak, hogy nagyon sok olyan személyt nem vettek bele a számításokba, akiknek nem vagy csak enyhe tüneteik voltak.

A pozitív teszteredményt mutató személyek 50–80 százaléka tünetmentes maradt. Még a 70–79 éves korcsoportba tartozó személyek körében is mintegy 60% a tünetmentesek aránya, és a többiek közül is sokan csak enyhe tüneteket mutattak.

Az elhunytak medián életkora a legtöbb országban (ide értve Olaszországot is) 80 év fölött van, és az elhunytak mindössze kb. 1 százalékának nem volt komoly alapbetegsége. A halálozási profil ezzel lényegében megfelel a normál halandóságnak.

Sok médiajelentésről, amelyek szerint fiatal és egészséges személyek is meghaltak Covid19-ben, kiderült, hogy hamis. E fiatal emberek közül sokan vagy nem Covid19-ben haltak meg, vagy pedig már eleve súlyos alapbetegségben (pl. nem diagnosztizált leukémiában) szenvedtek.[...]"

A részlet tehát az alábbi, dr Ébert Jenő belgyógyász szakORVOS honlapjáról származik:

[link] /