Nálunk miért ilyen kiemelkedően magas a halálozási arány a járványban?

Sok oka lehet.

1. sok a krónikus betegünk az öregebbek közt. Jóval kevesebb haláleset lehet ott is, ahol az öregek általános egészsége jobb, meg ott is, ahol az ilyen korúak többsége már alapból meghal más okból.

2. a valós fertőzött számunk sokkal magasabb, csak azok nem regisztrált, ismert, hanem lappangó esetek. Előfordulhat, hogy nagyon sokan vannak, akik tünet nélkül hordják ki a betegséget, de közben fertőznek.

3. az összes fertőzött közt arányaiban sokkal több az idős ember.

4. ennyire a fertőzés elején, ilyen relatíve alacsony fertőzöttség-létszámnál az ilyen statisztikai adatok még nem mérvadóak.

Leginkább az, hogy jóval több fertőzött van, mint ami a statisztikában szerepel - csak hát ugye nem tesztelünk, így sosem derülnek ki a tünetmentes vagy gyenge lefolyású betegekről, hogy betegek voltak.

A magyar kórházak minőségét pedig magas labda volna szapulni - szudánban vannak hasonló kórházak, mint nálunk köszönhetően a szisztematikus forrásmegvonásoknak. Se orvos, se eszköz, se semmi..

"mindenki hazudik"

dr House

Az egyik országban úgy mérik a toronyházak magasságát, hogy a pince legmélyebb pontjától a tetején levő zászlórúd hegyéig. Ebben az országban a legmagasabb toronyház hivatalosan 400 méter magas.

A másik országban az utcaszinttől a legmagasabb tetőcserépig mérik. Ebben az országban a legmagasabb toronyház 300 méteres.

Melyik ország tornyháza magasabb?

Rá lehet vágni, hogy 400 méter az magasabb mint 300. Csakhogy, ott a pincétől mérik a zászlórúdig. A másik ország 300 méteres toronyházának van egy 200 méter mély pincéje és egy 50 méteres zászlórúdja. Ha a másik ország 300 méteres tornyát az első ország szabályai szerint mérnénk meg, akkor 550 méteres lenne, tehát igazából a 300 méteres toronyház magasabb. A 400 méteres toronyház a pince és a zászlórúd nélkül csak 250 méteres lenne, tehát úgy is kijön, hogy a másik a magasabb.

Tanulság: nagyon nem mindegy, hogy hogyan mérik az adatokat. Nem is kell, hogy valaki direkt hazudjon, mindkét módszernek megvan a maga "logikája", ha úgy nézzük. Mégse lehet összehasonlítani a két ország toronyházait.

Megoldás: Mindkét országban egységes szabályokat kéne bevezetni. Vagy az egyiknek át kéne vennie a másik szabályt (innen oda vagy onnan ide, az mindegy), vagy pedig egy tök új szabályt kidolgozni.

Addig az adatokat NEM LEHET Összevetni!!!

Leírom még egyszer csak lassabban:

NEM!

LEHET!!

Összevetni!!!

Ugyanígy, koronavírus ügyben teljesen mindegy, hogy milyen számokat ír a lefényképezett oldal, és hogy hogyan maszturbálunk jobbra-balra a százalékokkal meg a rátákkal. Minden országban más az is, hogy hogyan mérnek, meg az is, hogy kiket számolnak koronás halottnak és kiket nem. Illetve, hogy mennyit hazudnak el és mennyit nem.

Úgyhogy fölöslegesen agyalsz azon, hogy mi az oka itt az egyik százaléknak ott meg a másiknak, mert az az oka, hogy az adatokat NEM LEHET ÖSSZEVETNI, mert nem egyforma metódussal határozták meg azokat.

Mert ennyire lepusztult a magyarok egészségi állapota.

Európa legkövérebbjei vagyunk, az ország 3/4-e elhízott, ennek a következményei (szív-érrendszer, vérnyomás, hasnyálmirigy) plusz a sok bagós (COPD) alkesz (máj, hasnyálmirigy) mind hozzájárul, hogy hullanak.

Ezt a beteganyagot még egy szuper egészségügy sem bírná életben tartani, nemhogy ez a lepukkant s.zar.

Amúgy rosszul nézed a táblázatot, illetve pont olyan sora nincs, ami mutatná a való helyzetet és hogy ezzel hogy állunk.

Nincs benne olyan sor, hogy halál/fertőzött %

De csináltam egyet, íme, ebből látható, hogy a megbetegedésekhez viszonyított halálozásban egyáltalán nem állunk rosszul, Európában éppenséggel nem sok országban jobb a helyzet.

[link]

Bizony mint Wadmalac is rámutatott, nagyon nem mindegy milyen számokból mit akarunk megtudni, mert van amiből az adott dolgot nem lehet, vagy téves lesz a következtetés.

Jó a táblázat!

És valóban az is fontos, hogy ismerjünk minden (!) adatot, mert elég egy országnál egy sajátosan kiemelkedő tényező, és egész más jön ki. Példa: Japánban nem divat a kézfogás, pusziszkodás és ölelés. Lehet ez hozzájárul náluk a lassabb terjedéshez. De lehet mégsem járul hozzá, mert a beszéddel is terjed és az fontosabb a menetében, és valami másért alacsonyabb a szám... Lehetne még folytatni, de valóban mindent ismerni kell, különben elhamarkodott következtetéseket lehet levonni.

Ettől még a kérdést jónak és fontosnak is tartom.