Normális ha azon agyalok, hogy ha a családtagjaim elkapják és nem láthatom őket többet, akkor én sem akarok már élni?

Ez az egyetlen ami megnyugtat..látom, hogy fejetlenség van, nem tesznek semmit, nincs kijárási tilalom, nem zárják le a gócpontokat..folyton ezen agyalok, ezzel nyugtatom meg magam, hogy ha a családtagjaim belehalnak, akkor én is meg akarok halni és nem akarok tovább élni.

Gyerekeim nincsenek, nincs miért tovább élni..

Azt mondják az emberek 70%-a el fogja kapni.

Semmi értelmét nem látom az intézkedéseknek..

Semmi reményt nem látok, hogy javulna a helyzet..

Félek az lesz mint az olaszoknál és nem tehetünk semmit.

Félek hazamenni a szüleimhez, de már azon agyalok , hogy mégis haza kellene utaznom, nehogy megbetegedjenek úgy hogy nem is láthatom őket.

Más is ennyire aggódik és retteg??

Gyenge vagyok tudom magamról.