Miért kellemetlen ennyi idő után is a leheletem? Vagy lehetséges hogy csak beképzelem?

Szóval

Az a problémám hogy sajnos már körülbelül 3 éve kellemetlen lehelettel küszködöm. Annyira elfajult a dolog, hogy már egyszerűen nem merek emberekkel kapcsolatot teremteni. A legrosszabb, hogy a barátaim és rokonaim nem bírnak és hülyének néznek hogy kb. egy hangot sem adok ki amikor együtt vagyunk. Meghallgatom a másokat, ha kérdeznek akkor felelek is nagy nehezen, de sosem bírok a szemükbe nézni mert egszerűen nem akarom látni az arcukat a szájszagom hatására. Nagyon elfajult a dolog. Sokszor azt érzem hogy depresszióig vezetett.

Aggaszt, hogy a kellemetlen íz és szag non-stop, éjszaka, nappal, fogmosás után, evés után, MINDIG jelen van.

Amikor kezdődött, elmentem fogorvoshoz mivel azt hittem fogammal lehet a gond. Az összes kis lyukat betömte és megjavította amit kellett. Utána még mindig éreztem a kellemetlen szagot és visszamentem hozzá, leszedte a kevés fogkövemet, de mást már nem volt mit csinálnia. Telt múlt az idő, állandóan a netet bújtam a kellemetlen lehelettel kapcsolatban. Elmentem a háziorvosomhoz aki szájöblögetőket írt fel. Nem segített. Visszamentem és elküldött fül-orr-gégészhez. Voltam három dokinál és azt javasolták hogy ki kell venni a garatmandulámat mivel mandulakövekkel van tele, amelyek rossz szagot árasztanak. Egyéb más problémát egyikük sem diagnosztizált. Kivették a mandulámat és a sok szenvedés után végre boldog voltam hogy tudok normálisan kommunikálni másokkal. Viszont a szájszág még ezek után sem szűnt. Beszedtem 20 fajta savcsökkentőt, probiotikumot, de nem segített. Elmentem gasztroenterológiára, ahol felírtak egy gyógyszert, ami állítólag megallítja a sav visszaáramlást, de semmi változás abszolút. Elküldtek analízisre is, helycobacter pilorit kerestek. De amikor az eredmény negatív lett, sírni kezdtem hogy uram istenem akkor mi bajom?!:((((( Következő állomás már a pszichológus legyen?

Vajon csak beképzelem? De most jelen pillanatban is érzem a számban a kellemetlenséget. Ezért nem merek találkozni, beszélgetni, közösen ebédelni senkivel. A szüleim meg azt állítják semmi bajom, meg nem éreznek semmit, de ezt azért van mert nem is adok nekük alkalmat arra hogy érezhessék...😞

Annyira szerencsések akiknek nincs szájszaguk istenem, szerintem csak egyeseknek adatik meg. Adjatok hálát érte:( már azon is gondolkodtam hogy megölöm magam. Nem bírom.

Mit tegyek?