Fogbeültetést csontba csinálnak altatásban is, ha nem bírja valaki ébren végigszenvedni?

A kétrészes az olyan, hogy van egy belül menetes gyökérrésze, ami a csontban van, azt ültetik be először és a varrással összezárt íny alatt gyógyul be (3 hónap mondjuk), aztán később egy kis vágást ejtenek felette és belecsavarnak először egy ínyformázó csavart (két-három hétre), ami kialakítja a kehely formát, aztán azt kiveszik és belecsavarják az implantátum fejrészét, ami már íny fölött van, aztán arra ragasztják a koronát.

Az egyrészesnél a gyökér és a fejrész egyben van, nekem nem ilyen van. Úgy tudom, az kevésbé invazív, nem vágják fel annyira az ínyt és nem kell varrni és ezért utána kevésbé fáj és nem dagad fel, talán gyorsabb is valamivel, cserébe nincs lehetőség az íny alatt, védetten gyógyulnia és az ínyformázásra is kevésbé. Tudtommal valamivel olcsóbb maga az implantátum is és mivel két műtét helyett egy kell, így a munka is.

Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is, a sikerarány mindenesetre kb ugyanaz. Az egyik fogorvos ezt szereti, a másik azt és az is lehet, hogy a konkrét körülmények is számítanak, hogy melyiket választják.

Vannak még az azonnal terhelhetőnek reklámozott, másként működő Ihde bazális implantátumok, amik olcsóbbak és ugye azonnal koronát lehet tenni rájuk, azoknak az alkalmazasát az Egészségügyi Szakmai Kollégium Fog- és szájbetegségek Tanácsa tavaly szakmai hibának minősítette. Kicsit zavaros a történet, akik használják (sok fogorvos), hülyeségnek és üzleti érdekek által vezéreltnek mondják. Szerintem azért a Szakmai Kollégium nem valami gittegylet, úgyhogy én félnék ettől, de mindenki döntse el, kinek hisz. Az én fogorvosom azt mondja, amit a Szakmai Kollégium.

Ami a műtétet illeti: fájdalom, vér az nincs, az ember csak nyomkodást érez. Én ugye a kétrészesről tudok nyilatkozni, ott először ugye vágnak egy szikével, ez mondjuk egy-két perc, aztán fúróval belefúrnak a csontba egy az adott implantátumhoz passzoló alakú és mélységű furatot, ez is mondjuk egy-két perc, aztán egy racsnis kulccsal becsavarják az implantátumot, ez is pár perc, aztán összevarrják pár öltéssel, az is. Komolyan nekem az egész tartott negyedórát onnantól, hogy beültem a székbe addig, hogy elköszöntem, nem is értem, hogy egyes fogászatok ilyen egy-másfél órás műtétekről írnak a honlapjukon.

A műtét után persze fájhat meg vérezhet kicsit, de nekem az se volt vészes.

Szerintem a végeredmény a felragasztott koronával az kb ugyanaz mindkettőnél. Elvileg (én ilyeneket olvastam, de nem szentírás) az az egyrészes előnye, hogy kevésbé invazív a beültetés, kevésbé vágják össze a nyálkahártyát, így a vérellátása jobb marad és ha egy nemrég húzott fogat pótolnak, akkor az eredeti ínyforma jobban megmarad. Az se mindegy, hogy egy műtét van, nem kettő. Elvileg az is előnye, hogy egy darabból van az egész, így nem lazulhat meg/törhet el a csavar, merthogy nincs is benne, de szerintem ez a kockázat egy korszerű mai kétrészes implantátumnál sem igazán áll fenn, ennél azért jobb konstrukciók ezek. A kétrészesnél meg azt mondják előnynek, hogy elzártan, fertőzésveszélytől aránylag mentesen rögzülhet az implantátum, meg utána az ínyformázó csavarral formázható az íny, meg a sokféle felső résszel lehet korrigálni az implantátum koronától eltérő állásszögét, így több esetben alkalmazható a kétrészes, mint az egyrészes.

Én úgy gondolom, hogy nagyon nem számít ez a kérdés.

Lényegesebb a hosszú távú sikeresség szempontjából a tökéletes közeli szájhigiénia, ezt az összes fogorvos elmondja, nagyon alapos fogmosás kell, interdentális kefékkel meg fogselyemmel ki kell takarítani a lepedéket mindenhonnan, nyelvtisztítás, szájvíz, satöbbi, garantált szórakozás minden estére :)