Miért csikorgatja a fogait éjszaka a párom, álmában?

Az éjszakai fogcsikorgatás jelensége mindenekelőtt ideges típusú embereknél fordul elő. Különféléket fejezhet ki: önfejűséget, agressziót, autoagressziót is, a belső kitartás jelszavát ("össze kell szorítanom a fogaimat"), vagy hasonlókat. Ha valaki éber állapotban, tehát akaratlagosan csikorgatja a fogát, csak egy töredékét használja fel annak az erőnek, amivel éjszaka működik.

A szokásos rágás során a harapás ereje mintegy 5 kilopondot tesz ki (fogorvosi mértékegység), ez tudatos-akaratlagos erős harapás alatt 7 kilopondig mehet fel. Ezzel szemben a fogcsikorgató az éjjeli alvás REM-fázisa -- (Az alvásnak jellegzetes fázisa a gyors szemmozgással járó (Rapid Eye Movement=REM-) periódus) -- latt öntudatlanul 25 kp erőt is kifejthet! Éppen a fogcsikorgatás az, ami számunkra jól jellemzi azokat a hihetetlen erőket, amelyek az alvás bizonyos fázisaiban kialakulnak.

A fogcsikorgató alvónak a partnere tudja ezeket a legjobban, míg az illető a káros következmények miatt keresi fel a fogorvost. Az állkapcsok hatalmas erejű összepréselése ugyanis nemcsak a hosszanti tengely mentén érinti a fogakat (préselés), hanem oldalirányú emelőhatás is jelentkezik (csikorgatás). Ezáltal nemcsak a fogzománc károsodik.

Az éjszakai fogcsikorgatást és a fogak összeszorítását az orvosi szaknyelv a bruxizmus névvel illeti. Éber állapotban sokan nem is képesek utánozni ezt az olykor félelmetes hangokat csiholó, máskor teljesen hangtalan szájmozgást, ezért rejtve maradhat, mit csinálnak éjszaka.

Az éjszakai fogszorítás ugyan nem betegség, csupán szervezetünk egy logikus válaszreakciója, mégis terápiára szorul, mert hosszú távon nemcsak fogászati panaszok - a fog rágófelszínének kopása, fognyaki kopások és érzékenység, a rágóizomzat fájdalmassága, az ízület kattogása, stb. jelentkezhet -, hanem más betegségek kialakulásához is hozzájárulhat: migrénhez, ismeretlen eredetű fülzúgáshoz vagy arcüreg-fájdalmakhoz vezethet.

Okok:

Stressz: Ha figyelünk, koncentrálunk, erőlködünk, ösztönösen összeszorítjuk fogunkat, ahogy a magyar nyelv is tudja ezt, amikor szó szerint azt mondjuk, hogy valaki "összeszorított" foggal, de végigcsinálta feladatát. Az általános készenléti állapot másik eleme, hogy a vázizmok megfeszülnek.

A második ok, amikor az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése a rágószervet egyfajta keresésre készteti.Ha a fogsor szabálytalan, akkor ilyen pozíció valójában nincs, így a hosszas "keresgélés" lényegében fogcsikorgatást eredményezhanem a csontos állkapocs tartóapparátusában is meglazulnak a fogak.

A megoldás : a harapásemelő.

Az imént elmondott tények felismerésén alapszik az éjszakai fogcsikorgatást megelőző harapásemelő készülék működése is. A frontfogakra felhelyezett készülék az ötödik agyidegen (a trigeminuson) keresztül olyan védő reflexeket vált ki, amelyek meggátolják a fogszorítást. A hatást további biomechanikai tényezők is erősítik. A készülék neve az NTI-tss rövidítés, ami annyit tesz: nociceptív trigeminális inhibíciós tenzió szupressziós szisztéma, kicsit közérthetőbben; az ötödik számú agyidegen keresztül védő reflexek kiváltásával a szorítás gátlását létrehozó rendszer.

A készüléket minden este fel kell helyezni, de az is lehet, hogy megtanítja gazdáját a fogcsikorgatás abbahagyására. Kicsi, így nem zavar elalváskor, mellékhatása nem ismert. Elkészítése és felhelyezése az eljárást ismerő fogorvos feladata.

A sin megakadályozza a közvetlen (fogról fogra való) ráharapást. Ezzel ugyan csökkentik a tünet következményeit, a fogcsikorgatás káros hatásait, de a tulajdonképpeni probléma nem oldódott meg.

Ezek a betegek néha reggelenként erős kétoldali rágóizom-fájdalmakkal ébrednek, mivel az izmok éjszakai túlterheltsége még a rágóízületek elhasználódás miatti elváltozásait is előidézheti.

Van-e más gyógyír is a fogcsikorgatásra?

Különösen eredményesnek mutatkozott ezekben az esetekben az esténként végzett autogén tréning. A görcsösség az ezt követő alvás alatt magától oldódik. A fogcsikorgató tünetei elmúlnak, és ezzel mind saját fogkoronáit, mind pedig alvópartnerének idegeit megkíméli. Az alsó állkapocs ideális helyzetét az ún. "nyugalmi lebegő helyzet" kínálja, vagyis amikor a fogsorok a metszőfogaknál mérve kb. 3-4 mm távolságra vannak egymástól.