Egyre jobban félek, mit tegyek?

Az én fogorvosom már attól kiakad, ha kicsit jobban nyüszítek vagy kapaszkodom a székbe, magyarul ösztönösen kimutatom a félelmemet. Mindig látványosan megáll, hogy most hisztizünk vagy dolgozunk, szedjem már össze magam, nem vagyok már gyerek (40N vagyok).

Volt, hogy ki is küldött, hogy jöjjek vissza akkor, ha már normálisan tudok viselkedni, pedig semmi egyebet nem csináltam, csak szorítottam a karfát fehéredésig, meg elmondtam, hogy félek.

Ahhoz képest, hogy miket olvasok itt meg a facebookon, hogy felnőtt nők borítanak is, ha bepánikolnak, és még azt is tolerálja nekik az orvosuk, meg tényleg nekiállnak sírva hisztizni meg pánikrohamot kapni, hát nem tudom, hogy az én orvosomtól mit kapnának ezért. Valószínűleg nem vállalná többet őket, ha én is állandóan kikapok, pedig ehhez képest a kanyarban sem vagyok.

Ennek az az oka, hogy ilyen lettem volna én is, de anyukám mindig keményen rámszólt gyerekkoromban, hogy viselkedjek már, és nem mertem kimutatni, ahogy most sem. Hanggal semmiképp sem, csak max elmondom meg kapaszkodok. De már ez is sok az orvosnak.

És itt jön a lényeg, most jönnek a problémásabb fogaim, és én úgy félek, hogy az nem igaz. Ha tényleg nem fogom tudni türtőztetni magam, és nyüszíteni kezdek, nem fog vállalni tovább. Ettől is nagyon félek, a kezeléstől meg aztán pláne.

Mit tegyek? Nyugtató nem megoldás, több okból sem.