Félek elmenni fogorvoshoz, hogyan küzdjem le a szorongást?

Nem kell szégyenkezned. Az ő feladata széppé varázsolni a fogaidat, nem ítélkezni. A legfontosabbat már megtetted, elhatároztad magad, hogy teszel a fogaidért. A célt lásd magad előtt!

Én is, és nem is megyek :-D Menjen az, aki akar. Azokat csesztesse.

Én is félek. Nem megyek én se pedig be is szok dagadni valamiert az ínyem.

Fogorvosként válaszolok. Egy dolog, amit gondol és más, amit lekommunikál feléd. Az a munkánk basszus, hogy a beteg fogakkal kezdjünk valamit. Nincs erkölcsi alapunk ítélkezni, persze az elhanyagolásnak objektív jelei vannak, amire egy jó fogorvos fel is hívja a figyelmet, de semmiképpen sem bántóan vagy sértően, de persze ez függ az egyéni érzékenységtől is. Ha valaki nem tűr meg semmi jószándékú kritikát, azzal nyilván nehéz, de ítélkezni bizonyosan nem fog, hiszen a fogorvos a rossz fogakból él. Én saját tapasztalat alapján úgy gondolom, hogy egy dolog van, amivel egy fogorvos rosszindulata kiváltható és az a hazugság. Például amikor esküdözöl, hogy te reggel este mosol fogat 3 percig és naponta 3x fogselymezel, miközben még a múlt heti kaja is ott van a fogaid között. Ugyanígy, mikor a gyereked életében édességet nem látott és persze csak vizet iszik, persze azért a táskából kikukucskál a zöld lötyis cumisüveg, amúgy meg a világ összes csokija oda van ígérve a gyereknek, ha beül a székbe. Nálam egyedül ezek azok a helyzetek, amikor nem szívesen vállalom az esetet és többnyire ennek hangot is adok valamiképpen, de önmagában néhány rossz fog nem ejt kétségbe :) már csak amiatt sem, mert látunk mi azért cifrákat, meggyőződésem, hogy semmi elítélendő nincs a szádban. Csak bátran!

Már megint itt vagy? :-D Náalm is okoskodtál a paradontólogiát illetően. Azt értelmes választ nem írtál, csak ilyen szentbeszédet. Majd az ember eldönti mit akar, nem kisgyerek már. Ha azt mondja, nem megy, hát nem megy. Majd megy, ha eljön az ideje, vagy lesz kellő bátorsága. Nyilván te sem mosolyogva fogod várni az atombombát, még ha valami eszelős azt is mondaná :-D Ha meg fogorvos lennél, akkor nem itt csesznéd el az idődet, vagy nincs páciens? :-D

Szerintem tényleg fogorvos. De ettől én meg félek tőle. Nálunk ilyesztő a doki.

Mert ha szexi lenne, akkor elmennél, vagy mi? :-D

Én a fájdalomtól félek, így nem is voltam kb 14. éve. Mosom rendszeresen, és rettegek, nehogy valami legyen.

Én a fájdalom miatt váltok fogorvost. Sok szörnyű élményem volt már sajnos a 40 évem alatt, államiban is találkoztam jó fogorvossal, a mostani is az lenne, de a stílusa kiakaszt. Mikor a fájós fogamat gyökérkezelné, majd felugrok a székből, hogy fáj, erre közli, ez nem fájhat. De b@sszus, fáj, én érzem. Bead egy Lidokaint, nekem az sajnos semmit nem ér, a régi dokim mindig egy ultrával kezdett, na tőle az állkapcsomat is kiműthették volna a helyéről, tényleg nem éreztem semmit, ő meg akkor sem ad erősebbet, ha jeleztem, hogy tényleg fáj. Van pár fogam amit rendbe kell tetetnem, fogpótlást is szeretnék, de ez a felesleges fájdalom elriaszt, pedig amúgy ügyes doktornő lenne, de a fájdalmat nagyon elbagatellizálja. Én megértem, hogy sokan rettegnek a fogorvosoktól, pont az ilyen hozzáállás miatt. :(