Ki milyen fiatalon kezdte a fogpotlast? Es milyen módszerrel? Hogyan elte meg

33 éves nő vagyok. Decemberben ültették be nekem a fog implantátumot. Magát a beültetést nagyon pozitívan éltem meg, hiszen most már biztos hogy hamarosan lesz fogam (márciusban készül el maga a fog, most még csak a csavar van bent).

A fogam oktoberben vesztettem el. Mivel rágó fog, így nem látszik, de engem nagyon zavar a hiánya.

A foghúzást fizikailag és lelkileg is nagyon rosszul éltem meg. KB. Úgy mintha amputálták volna egy testrészemet. De tudom, hogy azért kellett húzni mert nagyon sokáig halogattam a fogászati kezelést így valahol az én hibám is. Tanultam belőle és soha többé nem teszem ezt.

Ami engem lelkileg átsegített ezen, hogy össze gyűjtöttem a történet pozitívumait:

- tanultam az esetből és sokat fejlődött a szájhigiéniám a foghúzás óta. Ettől nőtt az önbizalmam.

- megtaláltam a tökéletes fogorvost akiben meg tudok bízni.

-legyőztem a fogászati félelmem.

- mivel sokat túlóráztam az implantátumért, így rájöttem milyen sokat bírok. És új kollégákat ismertem meg.

-most én biztató másokat hogy menjenek fogorvoshoz, és ápoló a lelküket. A tapasztalataimmal tudok segíteni nekik.

Kedves kérdező, neked mi a történeted?

Hát nézd! Ha van foghiányod, akkor jobb pótolva, mint nem pótolva.

Egyébként nem ritka sajnos 24 évesen 1-2-3 fog hiánya. Hogy mennyire van igényük az emberek pótoltatni (főleg ha "nem is látszik"), az másik kérdés.