Ha normális a tesztoszteron szintem, akkor miért vannak csupa olyan tüneteim, mint akinek alacsonyak?

Minden tünetem és a megjelenésem is arra utal, hogy alacsony a tesztoszteron szintem (10-30 között van a normálérték, nekem 20). A többi sráchoz képest egyáltalán nem izmosodom, pedig járok gyúrni (rendesen étkezem). A szakállam is csak most kezdett el nőni egy éve (20 éves vagyok) előtte egyáltalán nem gondoltam, hogy egyáltalán lesz. Nemi vágyam magamtól szinte alig van, tehát 3 évig is elvoltam úgy, hogy nem kellett egyáltalán senki, mert nem éreztem rá késztetést fizikailag. Míg más srácok naponta dugják a nőket vagy napi 1-2x ki is verik én ehhez képest, csak 4-5 naponta érzem úgy hogy igazán ki kellene elégíteni magam (bár volt olyan, hogy egy hónapig se csináltam semmit). Pár hónapja van párkapcsolatom, amikor együtt vagyunk, akkor szerintem minden normális, képes vagyok az aktusra és a párom sem panaszkodik egyáltalán. De csakis akkor érzek bármiféle szexuális késztetést, ha ő elkezdi, magamtól szinte egyáltalán nem vagy ritkán - merevedési gondjaim nincsenek. - Emlőnagyobbodás is tapasztalható nálam, de inkább csak a mellbimbóra jellemző - duzzadt és nagy, kifele áll -, az utóbbi 3 hónapban kezdett nagyon minimálisan visszahúzódni és picit szőrösödni. A csontozatom nagyon gyenge, szerintem egyértelműen nőies. Egyáltalán nem vagyok kövér, sőt! Viszont azt a kevés zsírt is rögtön hasra hízom és lógós háj van rajta (úgy tudom ez is nőies zsírelosztásra utal). A fizikai teljesítőképességem egyáltalán nem felel meg a korombeli fiúkénak (ciki vagy sem, de kondi alatt is csak olyan súlyokat bírok el, amiket a lányok, szinte alig fejlődök valamerre). Állandóan aludni tudnék és gyakran vagyok levert, rosszkedvű. A bőröm is nagyon érzékeny, sőt már-már zavarbaejtően puha - úgy tudom ez sem egy férfias jelenség. A saját öcsém, aki 5 évvel fiatalabb nálam, is fiúsabbnak tűnik hozzám képest. Orvosnál voltam, szerintük mivel teljesen normális a tesztoszteron szintem, nem kell aggódnom ilyen az alkatom és el vagyok csúszva az érésben. Azonban én ezt nem tudom elfogadni, s főleg azért sem mert nem csak lelki, de fizikai hátrányom is van belőle. Nincs esetleg valaki, akinek hasonló a problémája? Esetleg tud valami orvost, specialistát aki a megkésett pubertásra specializálódott?