Libidó eltűnt. Mit lehet tenni?
49 éves férfi vagyok. Az átlagnál sokkal fiatalbb energikusabb.
Alapvetően az erekcióval és a libidóval ritkán volt bajom. De alapvetően az ismerkedés elág nehez ment. Bár ennek ellenére 18 éves korom óta extrém hosszú (15+ év), sok 1-2 éves kapcsolatom volt. Volt pár csaj aki kimondottan élvezte hogy hosszú ideig is bírom az ágyban.
Ez utóbbi években viszont a szexhez kezdett egy olyan érzésem lenni, hogy ez egy "munka". A "cél" hogy a csaj elmenjen. És kezdett az nem is érdekelni hogy én elmenjek, vagy nekem "jó" legyen.
Tesztoszeron szintet (és egyéb férfi horomonkat) kétszer nézettem extrém alacsony.
Lelkileg nem vagyok egy túlzottan stresszes tipus. Bár alapvetően megfelelési kényszeres vagyok. (=nárcisztikus apuka melletti gyerekkor)
Most egy 42 éves, de kurvára jól néző csajjal jöttem össze. Nagyon kihívó, vékony, extrém szexuális kisugárzással. Az a típúős akit mindenki megdugna. Sosem volt még ilyennel kapcsolatom.
És viszont béta férfi vagyok. Nagyon szeretem, és Ő is viszont. Szerinte: "Mert végre van aki nem csak megdugni akarja".
Elenete tök "alaposan" meg tudtam szexelni. Viszont pár hét múlva ahogy az érzelem és a kötődés nálam elmélyült, a libidó úgy múlt el. Progresszíven. Ő nem is érti. Hiszen Őt mindenki meg akarja dugni lépten nyomon.
Nagyon mély lett köztünk az érezelem. Összebújós alvás monden este, romantika. Viszont hogy plasztikus legyek: a farkam meg sem mozdul. Abszolút nulla. Hiába simogatom és puszilgatom a punciját (amit amúgy imádok)... meg sem mozdul a farkam. Mint aki impotens. Majdnem sírni van kedvem.
Adalék: A csaj többször elmondta, neki a szex talán túlzottan fontos is a párkapcsolatában. Amolyan szeretet pótló. Bulikban mindig a "csődör" pasikat kereste. Bár azok sosem feleltek meg neki, mert azok "csak dugni akartak". (Na én meg pont nem ilyen vagyok). Neki hetenként többször kell szex (de szerintem inkább minden nap). És úgy érzem teljesítenem kell.
Most hogy eltűnt a libidóm, viszont ez sztresszt is okoz, érem, meg kell felelnem. Minden nap meg "KELL" dugnom. Nem kicsit, alaposan.
Egy kísérletet csináltam. Nagyon picit ittasan találkoztam vele. Csak annyira hogy a gondolataim elnyomja. Úgy ahogy volt gerincre vágtam, levetköztettem és alaposan megdugtam. Se tusolás se semmi előtte. (Én sezx előtt mindig tusolok, anélkül nem is megy.) Azóta hallgatom, hogy ez milyen jó volt.
Szóval ebből a "kísérletből" gondolom, hogy abszolút lelki eredetű a libidó "blokk".
Érzem azt is, hogy teljesítési kényszerem van. És ezen parázok.
Mit lehet ez ellen tenni? Tud valaki pszichológust ajánalani? Alkohol biztos nem megoldás, tesztoszteron pótlást csak legvésgős esetben szeretném.
#10: Hát igen, valószínűleg gyökeres életmód változásra lesz szükség. Több kikapcsolódás, több sport, kevesebb munka(kényszer), más táplálkozás, stb...
#11: Hát képzeld úgy látszik igen. Te gondolom viszont arra erektálsz, hogy valakibe belerúghatsz, akinek amúgy is baja van. De hát kinek mit adott az élet szórakozás gyanánt... :D :D :D :D
válasza:Én 47 éves vagyok, de hasonló, mint te. Néha megismertem állati szexi, izgató, lelkes nőket, és szégyen szemre nem tudtam őket megdugni. Amíg nyaltam őket (hihetetlenül szeretek nyalni), kőkemény erekcióm volt, de ahogy dugásra került a sor, lelankadtam, pedig nagyon kívántam őket, ők is engem. Amúgy én se vagyok egy dugógép, inkább a ritkább, de nagyon minőségi, érzéki, pettingelős, hosszú szexet preferálom.
Azt vettem észre, hogy amikor még friss egy kapcsolat, van bennem egy aggodalom, mi lesz, ha nem alakul jól a szex, ez a rossz érzés teljesen átveszi az uralmat, kialakít egy befeszülést, és már nem a nővel foglalkozom, csak hogy sikerüljön. Ha már egy ideje ismerem a nőt, otthonos a teste, a szaga, a lénye, és tudom, hogy tetszem neki feltétel nélkül, elmúlik ez a stressz, és ezerszer jobb lesz a szex.
De ahogy mások is írták, a kudarcok, az ülő életmód lecsökkentik, míg a sport, a sok mozgás, és a sikerek is iszonyúan megdobják az önbecsülést és a libidót, ezt magamon tapaszaltam.
A teljesítmény-kényszerbe fulladó szex témájában itt egy mulatságos rövidfilm, érdemes megnézni:
#14:
Azt gondolom én is lelki eredetű.
Mert pornóra azonnal működik, és el is tudok menni.
Nem igazán iszom alkoholt, de csináltam egy kiserlelet. Minimalis alkohol mennyiseggel (ami épp hogy euforikus erzest okoz, es a nyomaszto gondolatokat elnyomja), ugy letamadtam a csajt, es olyan jot szexeltunk hogy azota is azt emlegeti.
Szoval egyertelmuen (vagyis nagyobb reszt) lelki eredetu a problema.
A fene megette, hogy a magasabb rendu gondokkodast nem lehet ilyenkor kikapcsolni, es csak az allati oszton maradna meg. :D
Urológus/endokrinológus vizsgálat (kb 5 perc) és alap hormonszint vizsgálat megvolt. Teszto szint kb referencia közepén (13 nl/l), FSH is valahol ott. Eddig ez a legmagasabb amit valaha mértek. Doksi azt mondta ez tökéletes.
A doki próbaképpen Viagrát (50mg) írt fel. De most tudom hogy nem fog segíteni. A potencianövelők semmit nem segítenek, ha nincs libidó.
Amúgy aszt hiszem picit depis vagyok. Nem csak emiatt, úgy általában. 8-10 éve sokkal vidámabb voltam. Inkább erre tippelnék. De mindegy kiváltom, bepróbálkozom vele...
válasza:Az a véleményem, hogy hülye a doki, ezt látatlanban mondom. Ahogy te is írtad, neked valószínűleg nem az a bajod forrása, hogy nem áll fel, ez csak tünete. Amikor rossz a hangulatom, amikor nincs semmi az életemben, amire büszke vagyok, amiben jónak érzem magam, vagy amikor nyomasztó gondolatok kínoznak, a szexuális vágyam is elhal vagy harmatgyenge lesz. A viagra ezen nem fog segíteni, maximum arra jó, hogy egy élő dildóvá válj. Persze néha az is segít pl. megtartani egy szexre éhező nőt, de hosszú távon a valódi okokat kell megkeresni.
13 -as voltam.
#16:
Szerintem is.
De még élő dildóvá sem fogok válni.
Ugyanis ha nincs libidó, azon a potencianövelő sem segít. Ezt több helyen olvastam. Hiába fogom bevenni, bármely dózisban, ha nem jön a vágy, nincs libidó, meg sem fog moccanni a pénisz.
Egyértelmű hogy lelki eredetű. Mert bár egy szemet sem vettem még be a Viagrából, egyszer volt egy hosszú és jó szexmenet. Csak úgy spontán... vagy 40-50 percen keresztül, megállás nélkül. De aztóta megint kb semmi.
Még olyan is volt, hogy vágy valamelyest megjött (de nem túl sok amúgy). Merevedés volt. És aztán kb 1-2 perc múlva a punciban múlt el az egész, csak úgy minden nélkül. Persze tegyük hozzá, hogy az az 1-2 perc is azzal telt el, hogy stresszeltem kicsit azon, hogy nehogy elmúljon az a kevés libidó is. Természetsen el is múlt.
Alapvetően azt gondolom, hogy a múltbeli rossz párkapcsolatok, a mostaniban egy ki is monodtt teljesítmény iránti "igény" is okozhatja. (A csajt sem akarom elveszteni, nyilván ez is "megflelési kényszert" okoz)
Azt hogy életmben elég sok pornót láttam szerintem, és szerintem kicsit átvette a "hússal" való szexelés szerepét. (Prornóra pl még "működik", de igazából arra sem vágyom.).
Erről amúgy most olvasok, hogy a pornó egy bizonyos mennyiség felett (kinél mennyi, és miylen módon rombol persze) rohadtul tud ártan a szexuális vágynak. ,a szexuális életnek. De ezzel a pszichológia a szexuális zavarok terén, még csak most kezd foglalkozni.
Valószínű ezt a szex témát el kell engednem. Eddig sem szexeltem túl sokat életemben (pedig kb volt vagy 10-15 partnerem, 3-4 tartós, és egy extrém hosszú párkapcsolatom.) De nem lepődnék meg, ha az átlag (ebbe a szexmentes iőszakokat is belszámítva), eddigi életemben ÁTLAGOSAN havi egy alkalomnál többször nem szexeltem volna. Valahol ez lehet a nagyságrend.
Jó életem, jó munkám van, ezenk kívül egészésges, sok barátom van, sokat utazom. Nem lehet minden tökéletes. Arra kell koncentrálni, ami jó, ami örömet okoz. Ami nem megy, elhalasztani majd a következő életre. :D :D A szex nekem nem az életem része, ennyi.
Majd keresek egy (közel) aszexuális csajt, ahol a lelki értékek,a szeretet fontosabb mint a szex.
Mellesleg szegény csajt akivel most együtt vagyok, Őt is sajnálom kicsit. Mindig mondja, hogy a legtöbb pasi az elmúlt 2 évben csak megdugni akarta és/vagy kihasználni. Tökre örült hogy egymásra találtunk, az első 3 hétben a szex is nagyon intenzív és jó volt neki. Végre rajtam meg érzi hogy mennyire el tudnánk köteleződni, mindenben segítek neki (=egy része szerintem kompenzáció részemről a nulla szex miatt), és jól érzi magát velem. Csak hát én meg megdugni nem akarom. És egyszerűen nem érti egy normális férfi miért nem akad nek. Ironikus, de ilyeneken viccelünk már.
Ma sikerült magam teljesen megmérgezni... mármint lelkileg.
Most ott tartok, hogy a csaj előtt már szégyenerzetem van. Amikor lenne valamicske libidóm, már akkor sem merek kezdeményezni a kudarctól való félelem miatt. Persze a csaj sem túl segítőkész de igazából megértem. Feszült a szex hianya miatt, ezt mondja is. És valahogy így azt az érzetet kelti bennem, hogy ha próbálkozom, annak csak egy vége lehet, hogy neki lesz orgazmusa. Ez bennem egy látens (mert így kimondva nincs) teljesítménykényszert állít.
A napokban szakítunk nyilvánvaló. Akár hogy szeretjük egymást, ezt nem érdemes folytatni. Ha bármi libidónövelést tudnék elérni (pl szakemberrel) az hónapok, évek. (Kivéve talán a tesztoval bombáznam magam.)
Szóval nem várhatom el tőle hogyv szenvedjen. Azt sem akarom hogy megcsaljon, lelkiismeret furdalása legyen. De ami fontosabb, csak saját magamat mérgezem a legjobban.
Én régebben szerettem a testem. A farkam is kedveltem, volt hogy becéztem. Mostanában (emiatt a szitu miatt), már utálom a testem. Mert nem úgy működik ahogy kell. Egyszer mergemben amikor a tusoló alatt voktam mergemben rácsaptam a farkamra, gyakorlatilag "megpofoztam". És ez az elkeseredés, egyre növekvő önbizalomhiány mind a libidó csökkenése miatt indult be lavinaszerűen ez elmúlt 2-3 hónapban.
Nyáron amikor szingli voktam, emlékszem még volt két lány akivel szexeltem is (nem egyszerre). Az egyiket aznap ismertem meg. A másik régi ismerős, és azért találkoztunk mert régebben is jót szexeltünk. Nyáron semmi ilyen problémám nem volt, és csak pozitív érzések kapcsolódtak a szexhez. Állt a farkam már mikor csókolóztunk.
Most meg kezdem azt erezni hogy selejtes vagyok, hogy eluralkodik a depresszió. A szex miatt is, és hogy így selejtesen senkinek nem kellek. Így garantált hogy se család, de még párkapcsolatom lesz soha többet.
Nyilván utóbbi lelki teher miatt már csak két út van:
1. Elfogadni önmagam. Választani az aszexualitás valamely spekteumát. És hátha ehhez találok partnert. (Bár ez megrettent, mert szerintem axuális partbert találni kb 0% esélyes, pedig a nők között több van.)
2. Visszaszerezni a libidót. Ami talán egy még nehezebb feladat.
De most ebben a köztes állapotban fogalmam sincs mit tegyek. Párkapcsolat nyilván kizárt (legalább is normál igényű nővel). De asszem az egyestés próbálkozas is "veszélyes". Mert az esetleges kudarc csak mélyíti a problémát. Nem kelkene beleszaladni a pofonba... amit ráadásul én adok meganak.
Egyébként ha nem is prostin, hanem erotikus masszázson gondolkodtam. Nem, nem a magam "kielégülése" miatt. Ez nem is cél, hiszen 0 a libidóm, nincs mit kielégíteni. Hanem hátha stresszmentesen vissza tudnék találni a szexhez. Felfedezni hogy van libidóm, jó tapasztalatokat szerezni. Mert egy szexmunkasnál nem kell paráznom ha nincs libidó. Főleg egy masszázsnál, amikor nem is kell feltétlenül a merevedés. Meg amúgy nem kell elvárásaimnak lenni, hiszen a szexmunkásnak sincs a pénzen kívül. És van belőlük ezer, simán odébb lehet állni. Talán ha ezt tudatsítom, ez a botcsinálta "terápia" valamennyit segíthet és nem sok a kockázata.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!