Van valamilyen komoly egészségügyi kockázata annak, ha orvosi felügyelet nélkül, saját szakállamra jelentősen meghosszabbítok egy antibiotikumkúrát? Konkrétan doxiciklinről lenne szó.

Prosztatagyulladástól szenvedek idestova kb. 8 éve. Mivel fiatal vagyok (huszonéves), így normális szexuális életre gyakorlatilag esélyem se volt eddig. Tb-s orvostól magánorvosig mentem, látott már kb. 10 urológus, egyik se tudott kikezelni. Megy az óvatoskodás a tenyésztésekkel meg a csíraszámokkal, hol kitenyészik a baktérium (Enterococcus faecalis), hol nem, adjak le mintát, menjek vissza két hét múlva, szedjem két hétig, várjak utána 6 hetet, megint adjak le mintát stb., nagyjából ez megy évek óta, nekem meg lassan erekcióm se lesz, annyira fáj a prosztatám, de ezzel egy orvos meg nem tud mit kezdeni, mert neki csak egy páciens vagyok, nem ő az, aki nem tud visszaaludni éjjelente a gáttáji fájdalomtól meg nem tud elmenni 28 évesen. Én meg azzal nem tudok mit kezdeni, hogy neki mikor tenyészik ki a baktérium, mikor nem. A kettő-négy hetes antibiotikumkúrák szart se értek eddig. Úgy döntöttem, abbahagyom ezt a pöcsölést, és egyszerűen addig fogom szedni folyamatosan az antibiotikumot, amíg meg nem szűnik a baj. Ha fél évig kell, akkor fél évig. Nem tudom, melyik országhatárig kéne elmennem ahhoz, hogy egy olyan orvost találjak, aki kikezel belőle, de már meguntam a 2 hónapos várakozási időket tb-n és a 20.000 forintos viziteket magánban, ahol annyi történik, hogy belenyúlnak a fenekembe és szétteszik a kezüket, hogy nem találtak semmit.

Kioktatást arról, hogy milyen hülye vagyok, meg kóklerkedem, nem kérek senkitől. Majd ha valakinek úgy telik a fiatalkora, hogy a szexről neki az állandósult prosztata- és húgycsőfájdalom jut eszébe, meg megtapasztalja azt, hogy milyen évekig járni az egészet magasról leszaró orvosokhoz, az kioktathat. Egyedül azt akarom tudni, hogy mire számíthatok, ha ebbe belevágok.