Ha tabletta formában szedek vitaminokat, annak hosszútávon lehet valami hátulütője?

Ha normálisan táplálkozol mellettük, szerintem nem valószínű. A C-vitaminról elég sok a vita, hogy mennyi kell belőle, de vannak, akik ennyit szednek és nem tapasztaltak hosszabb távon sem káros hatást. Én inkább ételekből szeretem bevinni, de ettől még szedd, ha jónak gondolod.

B12-t simán be lehet vinni ételekből, hacsak nem vagy vegán.

Én csak D-vitamint szedek, de azt sem tablettában, hanem folyékony formában. Ez az egyetlen vitamin, amiből fontosnak tartom (az én étrendem mellett) a kiegészítést, főleg amikor kevés a napsütés.

Ez a cikk egy bődületes baromság. Nézzük, mi is a helyet valójában. 1964 és '97 között 95%-kal csökkent a zöldségek, gyümölcsök beltartalmi értéke! Ma 20 kiló almát kéne megenni naponta, hogy elegendő C vitamint vigyél be a szervezetedbe. Ami az ajánlott dózist illeti, az a Kereskedelmi Világszövetség állapítja meg! Nem az egészségügy, nem a gyógyszeripar, nem a orvosok, nem a belgyógyászok.

Azt írja a cikk, hogy 12 év alatt 34 ember halt meg a táplálékkiegészítők mellékhatásai miatt. Még ha igaz is lenne, arról miért nem írnak, hogy a gyógyszerek mellékhatásai miatt másodpercenként halnak meg ennyien?

Tudjátok, van egy nagy baj a mai elprostituálódott kutatói világgal. Valakiből akkor lesz híres, elismert tudós, ha sokat publikál. A sok publikáláshoz sokat kell kutatni. De ki finanszírozza ezeket az irgalmatlan drága kutatásokat? Mindig valamelyik érdekcsoport, akinek ráadásul pénze is van dögivel. Jellemzően a gyógyszeripar. Ha a tudós nem az elvárt eredménnyel áll elő, a szőnyeg alá söprik a munkáját, és ő maga is megnézheti magát, mert nem neki osztják ki a Nobel díjat, hanem valamelyik simulékonyabb kollégájának.

Tudom, durván hangzik, mint valamiféle össeesküvéselmélet. De ez van. A gyógyszeriparnak nem érdeke hogy meggyógyuljál. Neki az az érdeke, hogy ne haljál meg, de életed végéig szedd a készítményeit. Ha viszont vitamint szedsz, kisebb eséllyel dönt le a lábadról mindenféle kis szir-szar nátha, és nem mászkálsz annyit a patikába.

Kivételesen részben egyetértek Miquel-lel ;) - ez a cikk egy hatásvadász hazudozás, nem árt az értő olvasása...

Először is, tévesek a premisszái! Ha pedig téves a kiindulópont, akkor dől az egész konklúzió!

Például azt sugallja a cikk, hogy táplálékkiegészítőt azért szedünk, hogy tovább éljünk, aztán vidáman kijelenti, hogy a kutatás azt mutatja, hogy nem élünk tovább. Ezzel szemben az igazság az, hogy a fogyasztó nem az "élet vizét" látja az étrendkiegészítőben, hanem a rendelkezésére álló élettartamot szeretné minél jobb egészségi állapotban tölteni.

Vagy azt is sugallja a cikk, hogy D-vitamint a csontjaink egészségéért szedünk. NEM! D-vitamint az immunrendszerünk támogatására szedünk. Ez a szerencsétlen cikk simán figyelmen kívül hagyja az elmúlt évtized tudományos - a D-vitamin-fogyasztást illető - álláspontjának változását. Már a hazai orvoslásban is ajánlják a háziorvosok a D-vitamin pótlását ősztől tavaszig napi 2-3000 NE mennyiségben, de tudományos jelentések a két-háromszorosát hirdetik ennek évek óta.

De a legmeredekebb az a hazugság, hogy haláleseteket okoztak a szerek! Ha megnézed a hivatkozott tanulmányt, kiderül! Ugyanis a tanulmány beteszi a kalapba az energiaitalokat(!!!) és bizonyos drogokat(!!!) is!

"Ma huang products, yohimbe, and energy products were the categories associated with the greatest toxicity."

Tehát a problémát (esetleg halálesetet) okozó "táplálékkiegészítők" konkrétan energiaitalok és tudatmódosító szerek...!!!

Ajánlanám a szerzőnek, hogy vegye már be az alkoholt is az étrendkiegészítők közé és mindjárt sokkal vérfagyasztóbb statisztikát produkálhat!

Ettől függetlenül én sem vagyok nagy híve a táplálékkiegészítőknek, bár nem azért, mert szerintem butaság, hanem azért, mert a legtöbb csak kamutermék. Ha az ember nincs A-tól Z-ig képben a hatékony pótlás kritériumairól, akkor csak dobja ki az ablakon a pénzt és veszi az agyonreklámozott, semmit nem érő cuccokat és élvezi azok placebohatását.

Miquel abban is igazat beszél, hogy növényekből hozzájutni tápanyaghoz a nagyüzemi termelésű dolgokból már csak illúzió, mert pl. durva méreteket öltött a talajpusztulás. Lásd: [link] Jó hír, hogy azért van jó pár talajmegújító gazdálkodási forma, pl. a nemszántás ( [link] ), talajfedés, biogazdálkodás, sőt, a nem földben növő zöldségek is egy alternatíva lehet ( [link] ), csak hát ezek nem érhetők el mindenkinek. De legyünk optimisták és fogalmazzunk úgy, hogy egyelőre...

Arról sem szólt a cikk, hogy hány ember hal meg évente vitaminhiány miatt... Ha ezt figyelembe vesszük, mégiscsak jobb ötlet szedni vitaminokat, de nem árt a táplálkozásunkra is odafigyelni. Igaz, hogy sokkal kevesebb vitamin és egyéb mikrotápanyag van a mai élelmiszerekben, de nem csak a termesztés módja és a talaj kizsákmányolása miatt, hanem azért is, mert éretlenül szednek le sok termést. Ha a saját kertedben termelsz megfelelő módszerekkel, mindent éretten szedsz le és minél frissebben eszed meg, azokban a növényekben több a tápanyag, mint a boltokban kapható társaikban. Ugyanígy, a megfelelően tartott állatok tejében, húsában és tojásában is jóval több a hasznos tápanyag. Az agyonfeldolgozott bolti élelmiszereket meg egyszerűen nem érdemes megenni, nagy részük csak üres kalória.

Tudom, hogy ez csak anekdotikus példa, és nem mérvadó, de a nagymamám nagyon ritkán evett nyers gyümölcsöt, zöldséget, vitaminokat sem szedett, mégis jó egészségben élt le 89 évet. Az ételei túlnyomó részét saját maga termelte, a zöldséget, gyümölcsöt főzés előtt közvetlenül szedte, a csirkét, malacot nem bolti táppal etette, hanem maga termelte meg az ő ennivalójukat is. A csirkék egész nap kint kapirgáltak a kertben, a trágyát felhasználta a kertjében. Sokat volt kint a kertben, mindig volt tennivalója. Nem szedett vitaminokat, de gyógyszereket sem. Nekem ő egy jó példa arra, hogyan kellene élnünk, ha egészségesek szeretnénk lenni.

Ignis Subdialis jó dolgokat ír. Főleg, ahol megemlíti, hogy egyetért velem. :-))

Viccet félretéve, valóban a no till gazdálkodás az egyetlen kiút a mostani csávából.

A bio termelést kihagynám, mert eszméletlen rossz a szabályozása. Ha van egy tyúkfarmod, meg mellé fél hektár lucernafölded, amit nem permetezel, nem műtrágyázol, akkor már teljesítetted a követelményeket, és eladhatod a "bio tojást", noha a lucerna messze nem alkalmas a tyúkok takarmányozására.

A vízkultúra meg...

Én 40 éve az első végzettségemet mezőgazdasági vonalon szereztem. Van tehát némi rálátásom a dolgokra. A vízkultúra egy teljesen elszeparált termesztési mód, s ekképpen nagyon is természetellenes. Számítógép adagolja a vízbe azokat az anyagokat, amikre a spanyol gazda szerint nekem szükségem van. Aztán amikor a multi leadja a rendelést, hogy neki holnap reggelre 3 tonna paradicsom kell, akkor szépen beadják az érésszabályozót, és láss csodát; reggelre bepirosodik a kért mennyiség. Vegyszerek és vegyszerek.

1000 éve, a vándororvosok idejében a gyógyító már félnapi járóföldre érve tudta, hogy a településen milyen betegségekkel fog találkozni. A természet ugyanis mindig egyensúlyra törekszik. Ha valahol valamiben hiány van, azt igyekszik pótolni. Akkoriban a paraszt mind a saját, mind az állatai ürülékét kihordta a földekre. Ezzel amellett, hogy táplálta a talajt, információt is közölt vele a saját és állatai állapotáról. Hogy miben, milyen vitaminban, vagy ásványi anagyban szenvednek hiányt! Ennek hatására olyan növények vetették meg a lábukat, amik a hiányzó anyagokat nagyobb menyiségben tartalmazták.

Most mi van? Az emberi és állati ürülék veszélyes hulladéknak van kikiáltva, s ekképpen is van kezelve. A keletkezési helyétől több km-re semmisítik meg. Helyette műtrágyákkal igyekeznek életben tartani a növényeket, és a spanyol kertész számítógépe dönti el, hogy nekem jódra, vagy cinkre van éppen szükségem. Nonszensz!