Ha valaki rákos (daganatos) beteg, attól megváltozhat a személyisége illetve a viselkedése? Van valakinek tapasztalata esetleg?

Kérdező, nem tudom, kicsodád az illető, de viselkedj vele úgy, hogy később ne kelljen megbánnod, mert nem lehet visszacsinálni. Ne áltasd magad a nagy számban gyógyítható rákról: nem alap, hogy meggyógyul! Gyászolni nemcsak a más elvesztését lehet, hanem a saját életének elvesztését is. Megkeseredett lesz, hiszen a sors elveheti tőle a legtöbbet: a saját életét. De ha ezt nem is tudhatja, a biztonságát, az egészségét, a régi háborítatlan életét mindenképpen. És ezért haragszik a világra. Ne várd, hogy rád legyen tekintettel. Most magával van elfoglalva. Ahelyett, hogy haragudnál rá, jobban tennéd, ha őszintén kibeszélhetné veled a haragját és félelmeit. Csak meg kéne hallgatni vigasztaló és biztató szavak nélkül. Csak engedni neki, hogy azt érezze, amit érez. Megkönnyebbül, ha van kivel megosztania ezeket az érzelmeit. Ha van pénz rá, onkopszichológushoz is lehet fordulni, illetve lehet, hogy a kórházban ingyen is lehet kérni. De még az sem kizárt, hogy szándékosan meg akarja utáltatni magát, hogy ne fájjon neked az elvesztése.

Milyen daganatról van szó?

A rákos betegség lélektanára keress rá, olvass a témában, amikor megtudja hogy halálos beteg, illetve hogy halálos kimenetele lehet, az gyászfolyamatot indukál.

Én pszichológiából ezt pontosan tanultam, egyetemi tanár előadásán voltam, aki ismertette ezt, vele is történt ilyen és mellesleg pszhichológus is.

Senki halálát nem kívánom én sem, meg se fordult a fejemben ilyesmi és mielőbbi gyógyulást kívánok neki ismeretlenül is.

www.lelkititkaink.hu/halal_fazisai.html

Onkopszichológiát olvass.

Részemről semmi rosszindulat nem volt.

Lehet, hogy a haragja, amit megtapasztalsz, "nem is neked szól", hanem a világgal van haragban: "vele ez történt, miért történt ez, miért pont vele" stb...

Az érzékeli ezt, aki a legközelebb áll hozzá.