Rossz légkör, emlék okozhat pánikbetegséget, depressziót?

Egy az egyben okozhatja. Igazság szerint nem számíthatsz azokra, akik a legofntosabbak az életedben, gondolom állandó a megfelelésikényszered feléjük, de akármit csinálsz, nem lesz jobb.

Ha komolynak érzed, keress fel egy szakembert, és amint teheted, költözz el!

Dícsértes, hogy ennek ellenére mégsem nyúlsz az alkoholhoz. Viszont javasolnék valami sportot. Természetesen nem oldja meg a gondjaid, de segít levezetni a stresszt, és addig is elvonja a figyelmed.

"Ha mondom nekik, hogy vannak korombeliek, akik bedrogozva, bepiálva mennek haza, akkor azt kapom, hogy sokan meg az orvosi egyetemen tanulnak. "

Ha ezt mondják, simán rávághatod, hogy ezek buliznak leghangosabban a belvárosban hétköznap este. Meg a jogászok, meg a közgazdászok, meg a biológusok, meg a mérnökhallgatók, hogy a bölcsészeket ne is említsem, és így tovább.

Ha van lehetőséged kiszakadni ebből a környezetből, tedd meg, minél hamarabb, ha valaha szorongás, pánikrohamok nélkül akarsz élni.

Mikor tizennyolc évesen eljöttem, az én fejemben is megfordult, mi lenne, ha piában, drogokban keresném a megoldást Ki is próbáltam mindent, amit csak lehetett. Megoldást nem hozott, néhány jó bulit a haverokkal igen, aztán pár éven belül általában rájön az ember, hogy kezdeni kéne valamit az életével, és ez nem fog beleférni.

Amit tehetsz, hogy elviselhetőbbé tedd a helyzeted: fogadd el, hogy nekik sosem fogsz megfelelni. Mindig találni fognak valamit, amit rosszul csinálsz, ami kevés, lehetne jobb, ha pedig jól csinálsz valamit, azt minden hülye tudja.

Egyetlen embernek kell megfelelned ebben az életben: magadnak. Nem az a lényeg, hogy siker, vagy kudarc végül egy próbálkozásod, hanem az, hogy tegyél meg minden tőled telhetőt a céljaid érdekében. És ha ezt megtetted, legyen elég bármire is, akkor minden okod megvan, hogy a lelkiismereted nyugodt legyen.

Szintén pánikbeteg vagyok és az én családomra is igaz amit leírtál.

24l