Az élet nagy szörnyűsége ha egy szülőnek a gyermeke kábítószer fogyasztó lesz! Az még nagyobb gond, hogy ha nem is tud rajta segíteni! Van erre valamilyen megoldás?

hát sajnos ez egy ördögi kör, amiből nagy (értsd irdatlan nagy) akaraterő kell, hogy az illető kiszálljon. Ha viszont már olyanra vetemedik, hogy a szüleit meglopja, az már nem a kezdeti stádium. Gondolom már sokszor próbáltak a lelkére beszélni, talán olyan is előfordult, hogy mindenre megesküdött, hogy felhagy vele, de sose sikerült. Sajnos szerintem itt sincs olyan ember, aki használható tanácsot tudna ezzel kapcsolatban, az egy tévhit, hogy külső segítséggel bármit is el lehet érni, ha az illető maga nem akarja teljes erejéből, hogy sikerüljön.

Szívből megértelek.Nekem a férjem drogos 17 éve,most 37 éves.6 évig éltünk együtt,két hete váltunk el.A drog miatt erkölcsileg,anyagilag szétesett,a lakását elvesztettük,mindenki elhagyta,barátai,mindenki lemondott róla.Én sem bírtam tovább vele,egyedül maradt.Neki ez kellett ahhoz,hogy 17 év után elmenjen vidékre másfél éves bentlakásos intézetbe rehabra.Magától kellett eljutnia arra a pontra,hogy észrevegye,mi lesz a vége,ha folytatja.Én hiába sírtam,könyörögtem,kihúztam a bajból (lopás,baleset okozás stb)mindig,nem az segített.Nem szabad a hóna alá nyúlni,mert azzal csak gerjeszted a dolgot,ha látja,hogy megtehet mindent,mert segítesz rajta.Önző emberek a drogosok.Viszont nagyon betegek is.Szakember talán segíthet neki,vagy egy olyan önsegítő hely,ahol a volt férjem is van,ahol csak szenvedélybetegek vannak együtt,egymásért.Úgy segítesz,ha magára hagyod.Van aki belehal,van aki túléli.De vigyázz,nehogy téged is lezüllesszen,magával húzzon,kisemmizzen,mert te is rámehetsz,ahogy én majdnem.

Nem kéne finomkodni, először elbeszélni vele hogy mégis mi célja az életben, ha folytatja akkor meg bizony elvonora. Vagy kéne neki valami munkát találni, ha nincs, lehet hogy csak unatkozik...