Mérgező-e az apró mágnesdarab?

Nem a mágnesezettsége a lényeg, hanem hogy egy fémdarab belekerült a levesbe.

Én nem szívesen enném meg azt a levest, magát a fémdarabot pedig mindenképp ki kéne szűrni belőle. Az ún. állandó mágneseket vasból vagy nikkelből vagy kobaltból gyártják (vagy más átmeneti fémből). A főzés közben a szilárd fém kis része beleoldódhatott a levesbe, tehát a lé is tartalmaz fémet.

Nos, a könnyűfémek annyira nem ártalmasak, mint a nehézfémek (ólommérgezés!), de azért egy fémdarab jobb, ha mégsem kerül bele a szervezetedbe.

Nem tudom, mennyire tudja a szervezet megbontani az anyagát. Ha semennyire se tudná, akkor az egész kijön a széklettel és nincs gond. Viszont a gyomorban pl. sósav is van. Amennyit ez leold a fémből (és szerintem valamennyit leold) az beléd épül. Mondom, a nehézfémek az igazán veszélyesek, de én könnyűfémeket sem szeretném, ha belém oldódnának. Igaz, pl. alufóliát (alumíniumot) széles körben használunk sütésnél. Biztos előfordul néha, hogy egy icipici darabka leszakad és a tepsibe pottyan és nem veszik észre. Illetve a 150-200 fokos sütőben valamennyi alumíniumgőz keletkezik és az lecsapódik a sült húson. És látod, ezt abszolút veszélytelennek tekintik, évtizedek óta forgalmazzák az alufóliát erre a célra.

Egyébként én abban bíznék, hogy óvatos evéssel még a nyelveddel is észrevennéd a fémdarabot. Mint ahogy pl. sertéshús-levesben a pici csontszilánkokat is észre szoktam venni és ki is szoktam venni a számból. De mivel ez egyszeri alkalom, remélhetőleg a szervezet tolerálni tudja, ha le is nyeled.

Attól pedig nem tartanék, hogy a belső részeket megkarcolja, felsérti, kilyukasztja. Azt mondják, még egy szálka sem okoz bajt a belekben, ha a torkodon már lejutott.

Azért annyit hozzátennék, hogy nem vagyok orvos. Az igazi az lenne, ha orvos mondana erre valamit.

Elvileg a szervezet sok mindent kibír, ha nem nagy tételben, rendszeresen kapja.