Miért történik ez velem? Miért jön rám ez? 15/f

Én átlagosan egy elég pozitív ember vagyok, mindig is a háttérbe helyeztem a negatív dolgokat, és sohasem a rossz dolgokon járt az agyam. De tegnap este feküdtem az ágyban aludtam volna, van egy kismacskám, és ilyen jutott eszembe, hogy mi van hogyha a macskának fáj valamije, csak nem tudja közölni, és mi van ha hiányzik neki az anyukája, mi van ha nem is érzi jól magát, mert neki z anyukájával volt az igazi, és ilyenen kezdtem el gondolkozni, hogy ha én lennék a macska helyében, akkor lehet, hogy egész életemben rosszul érezném magam, csak nem tudnám a gazdámmal közölni. Meg hogy panelban lakunk, és jogosan nem lehet elengedni mászkálni, mert nem tud a 4.re visszajönni, és ilyenem járt az agyam, hogy sohasem fog többet macskákat látni, és ha én lennék a helyébe milyen érzés lenne, csak az emlékeimben élne, hogy voltak olyanok mint én, de már soha többet nem láthatok őket. És annyira megsajnáltam, hogy el is sírtam magam. Nem érdekelnek azok a hozzászólások, hogy legyél férfi, stb. Egyszerűen nem bírtam visszafogni. Meg ilyenen, hogy mi lesz ha meghal valamelyik családtagom. 2 éve meghalt a macskám, amikor meghalt 1 hétig nem tudtam iskolába menni, mert nem tudtam másra gondolni, és azonnal elsírtam magam. A jó pár állatban több érzelem van mint a legtöbb emberben, mégis az emberek élnek tovább. Úgy érzem nem tudtam a macskámtól elbúcsúzni, és nagyon rossz. És belegondoltam, hogy mi lesz, ha az egyik családtagom hal meg. Akkor mit fogok csinálni? Mitől jön ez rám?