MRI vizsgálat hogyan zajlik?

Szia!

Először is, jobbulást kívánok!

Nyugi, semmi extra. Nekem keresztszalag-szakadásom van/ volt. 10-15 perc az egész. Betolnak a gépbe és közben valami relaxációs zenét játszatnak (legalábbis nálam ez volt). Mozogni nem nagyon ajánlott, de nyilván a kisebb mozdulatokat nem lehet kikerülni. (pl. lábujjmozgás ilyesmik)

Nekem nem volt ennyire kellemes. :-(

Én a Baleseti Intézetben voltam MRI vizsgálaton. Nyaki és hátközépi gerincsérv gyanúval. Totál bunkók voltak az ott dolgozók. :-( Már a papírok kitöltésénél kötekedett a nő. Részemről semmi nézeteltérés nem történt, csupán egy-egy apró kérdésem volt menet közben. A nő totál ideg volt, úgy beszélt velem, mintha fogyatékos lennék. :-o Lényegében, az ügyfelek puszta jelenléte is idegesítette.

Az asszisztens egy pasi volt. Foghegyről beszélt, látszott rajta totál utálja a munkáját. Késő esti időpont lévén (ezt adták fél éves várólistával, nem lehetett választani), egyértelmű volt, ki voltak fáradva a dolgozók.

Füldugót nem adtak, csak ráfektetett a gépre, fejemet egy műanyag kalodaszerűségbe bezárta. Megkérdezte, hány kiló vagyok, mert a gép csak 116 kilóig bírja. (110 vagyok) Közölte ne mozogjak, karjaimat tartsam magam mellett, kb. fél óra lesz. Kezembe adott egy hívógombot, majd kiment.

Zene? Mit nem adtam volna érte!

A gép elindult befelé. Nagydarab, széles vállú emberként épphogy befértem a csőbe. Karjaimat nem tudtam magam mellett tartani, mert a csőbe jutva összenyomta a gép, a mellkasom felé. Úgy összepréselt, alig kaptam levegőt. :-( A zaj szinte elviselhetetlen volt. :-( A zakatoló, monoton kattogások, mintha légkalapács kopogott volna a fejemben. :-( Nyár lévén, klíma mentes helységben volt vagy negyven fok. Egy kis ventilátor nyomott némi levegőt a csőben, de meleg levegő volt, semmit nem ért. Minél jobban izzadtam, annál jobban tapadtak a vállaim, karjaim a gép műanyag falához. Ki-be mozgásnál kellemtelenül dörzsölődött. Egyáltalán nem tudtam ellazulni, relaxálni végképp nem. Egy ismerősöm elmesélése szerint, ő végigaludta. El nem tudom képzelni, miként.

A végén olyan pánikroham jött rám, hogy feladtam. Mondom, megnyomom a gombot, amit a kezembe adtak. Keresem a gombot, hát ezen az izén nincs semmilyen gomb. :-( Nyomkodom, olyan volt, akár egy vérnyomásmérő pumpás labdacsa. :-o Szerintem nyomkodtam két percig, mire bejött a pasi, és leállította a gépet és kiengedett.

Hónapok teltek el, de máig rossz érzésem van erről az egészről. Soha nem tapasztaltam ilyen pánikrohamot, se előtte, se azóta. Próbáltam keresni nyitott MRI gépet, de csak Siófokon találtam. Budapesten nincs! Kistarcsán volt régen, de azt lecserélték csőre.

Méret szerint is kerestem, de mindenhol a mini cső van, kicsi súlyhatárig. Nem is értem, én még nem vagyok egy extra nagy ember, a nálam nagyobbakat, miként vizsgálják meg, ha nincs nagyobb gép? :-o

Speciális röntgengéppel megállapították, nincs sérvem, meszesedésem van. Ez a rosszabb, mert ez nem műthető, és egyre romlik az évek haladtával. :-( Szenvedek is vele, néha komoly rosszulléteket okoz. Eddigi munkámat sem tudom már ellátni. Váltanom kellett más jellegű munkára, amivel a bevételem is csökkent. :-(

45F