Amennyiben családi háztól kb.15 méterre található egy utcai trafóház, az mennyiben befolyásolhatja az ott lakók egészségét?

Nem vagyok szakember, de tuti nem költöznék ilyen helyre!

Ha netán megbetegszik valaki a közelében, azt a szolgáltató, de minden más hivatal is tagadni fogja, hogy a trafóháztól lett beteg. :-( Pereskedni sem érdemes, két okból: Mindig tudnak olyan szakvéleményt hozni a hatalmi szervek, amik nekik ad igazat. :-( A bíróság pedig avval fog érvelni, az ember tudatában volt, hogy ott van egy trafóház, mikor odaköltözött. Vagy ha később épült, elköltözhetett volna onnan, ha ő tart az esetleges megbetegedéstől...

A legjobb megoldás, ha kerüli az ember a lehetséges veszélyforrásokat!

Egy link, ami sokat segíthet a döntésben: [link]

A trafóház messze nem okoz számodra annyi elektromos sugárzást, mint a lakásodban keresztül-kasul mindenütt ott lévő 230V-os elektromos hálózat kábelei, az otthon működtetett porszívó, konyhagépek, hajszárító, fúrógép, vagyis a mindenütt jelen lévő elektromos eszközök. Ezektől működésük közben úgy fél méterre tartózkodsz.

Mivel az elektromos sugárzás hatása is a távolsággal négyzetesen csökken, ezeknek a hatásától én sokkal inkább aggódnék, mint a tőled legalább 15 méterre lévő trafóházétól.

Hogy kissé szószátyárabbra vegyem a figurát, azért nem érdemes a #1 által évek óta előszeretettel linkelt forrást komolynak venni, mert a tények szelektív gyűjtögetése és csoportosítása régóta ismert harci módszer, mondhatnám, Genya Húzás. :)

Például, a legelsőnek (úgy emlékszem) felsorolt két forrás azt kutatta, hogy a természetes alacsonyfrekvenciás elektromágneses terek milyen hatással vannak az emberre. Vannak, egyébként. Például a jó időben a bolygóra jellemző - gyenge - erőtér és a "jól érzem magam "érzés közé tett egyikük egyenlőségjelet. Most attól tekintsünk el, hogy más kutatók ezt a következtetést is elhamarkodottnak ítélték meg. De tegyük fel, hogy ez így van. Akkor, kérdem én, ha az 50 Hz-es gyenge erőtér hatása alá kerülök, miért nem érzek hangulati változást?

Vagy itt van egy kutató kis összeállítása:

Hatásról beszámoló tanulmányok:

Ahuja: 50-Hz. 1 hr, 0.2-2 mT, human lymphocytes

Ivancsits- 50-Hz, intermittent, 1 mT, human fibroblasts

Lai & Singh: 60-Hz, 2 hrs, 0.1-0.25 mT, rat brain cells

Phillips: 60-Hz, 24 hrs, 0.1 mT, leukemia cells

Svedenstal:50-Hz ,32 days-7.5 µT, 14 days-0.5 mT, mouse brain cells

Zmyslony: 50-Hz, 3 hrs, 7 mT, + iron, human lymphocytes

hatást hiába kerestek, nem találtak tanulmányok:

Fairbairn & O’Neill: 50-Hz, 5 mT, human lymphocytes

McNamee: 60-Hz, 2 hrs, 1 mT, immature moue cerebellar cells

Miyakoshi: 50-Hz, >50mT, human glioma; potentiated x-ray-induced

DNA single strand breaks

Reese: 60-Hz, 1 hr, 0.1-2 mT, Chinese hamster cells

Stronati: 50-Hz, 2 hrs, 1 mT, human blood cells

Szóval azért ez nem olyan egyszerű. De nyilván percről percre többet tudunk meg.

Ezt sohasem fogjuk megtudni. Megjelennek ilyen-olyan tanulmányok, de balgaság lenne nem látni azt, hogy a tudósok mit publikálnak. Egy szakember akkor válik elismert szaktekintéllyé, ha sokat publikál. S mi után ő is csak emberből van, ráadásul ő is a piacról él, megragad minden lehetőséget, hogy publikálhasson. De ki a bánatnak pénze ezekre a kutatásokra? Azoknak az érdekcsoportoknak, akik üzleti okokból be akarnak bizonyítani, vagyis el akarnak hitetni valamit. Felkérik XY (lehetőleg Nobel díjas) tudóst, hogy készítsen tanulmányt az atomenergia hasznáról.

Azért ezt hozom fel példának, mert olvastam már olyan tanulmányt, melyben csernobili katasztrófa következményei jószerivel óvódások hülyéskedésének a szintjével volt egyenlő, és az a 8(!) halott is csak a saját felelőtlenségének lett az áldozata.

Szóval bárki, akinek elég pénze van, talál olyan megvehető szakembert, aki elkészíti az ő szája íze szerinti publikációt.