Mi is pontosan a vérplazma adás?

A vérplazma a vérnek az a folyékony része, amiben lebegnek a vörös- és fehérvérsejtek valamint vérlemezkék és ez a vérnek kb. a fele térfogatát teszik ki. Az eljárás során az egyik könyökvénából veszik a vért egy beleszúrt kanülön át, véralvadást gátló oldattal keverik folyamatosan majd egy kis centrifugán vezetik át folyamatos üzemben. Ebben a centrifugában a vérsejtek különválnak a vérplazmától, mint egy tejszeparálóban a tejszín és a fölözött tej. A sejtmentes sárga vérplazmát külön gyűjtik, míg a vérsejteket (esetleg kevés mesterséges oldattal hígítva) folyamatosan visszavezetik a plazmát adó személy másik könyökvénájába. A kinyert vérplazmát általában a vérplazmából kinyerhető speciális fehérjék (többnyire a véralvadási faktorok) ipari feldogozásához használják alapanyagként, ugyanis a világ egyes helyein a lakosság olyan mértékben fertőzött a vérrel átvihető fertőző betegségek kórokozóival, hogy olyan jó minőségű vérplazmát nem tudnak helyben előállítani. Magyarország pl. a HIV vírus alacsony előfordulási valószínűsége tekintetében nagyon kedvező helynek számít. A másik előnye a vérplazma hatóanyagainak magas szinten megtartásánál az, hogy a vérplazmát azonnal megfagyasztják, tehát nem tárolják esetleg órákon át 4°C-nál magasabb hőmérsékleten, így az értékes hatóanyagok magasabb szinten maradnak meg benne. A vérplazma adás előtt természetesen van bizonyos fajta orvosi kikérdezés, felmérés (pl. testsúly, tömeg, vérnyomás, ismert betegségekre rákérdezés és megtörténik a vér vizsgálata (Lues, hepatitis, HIV, vércsoport stb.) annak eldöntésére, hogy a jelentkező bírni fogja-e az 1-1,5 órás beavatkozási időt fekve, nincs-e ájulás kockázata ill. nincs-e olyan kórokozóval fertőzve, ami kizárja a vér ill. vérplazma emberi gyógyítás céljára való alkalmazhatóságát. Az előny és hátrány kérdés jelen esetben nem értelmezhető. Egyetlen kérdés marad nyitott: mivel nem közvetlenül emberi orvosi felhasználásra kerül a vérplazma, ezért a plazmaadó személy szervezete vajon mennyi pénzbe kerülő élelmiszerből lesz majd képes az elvesztett (és elsősorban a máj által az élelmiszerekkel bevitt tápanyagokból készített) fehérjék előállítására. Vagyis a plazmaadásért kapott pénz fedezi-e majd azoknak az élelmiszereknek a költségét, amiből az emberi szervezet képes lesz visszaállítani a plazmaadás előtti eredeti élettani állapotát. Szemben a vérellátókban történő véradással, ahol a vér valamelyik alkotórésze többnyire 1 hónapon belül nagy valószínűséggel orvosi felhasználásra kerül, sokszor sürgős életmentő céllal, a plazmaadás csak gyógyszergyártási célt szolgál és jóval kisebb benne a szolidaritási elem, inkább az üzleti cél dominál (a plazmát adó személy vonatkozásában is).