Nem tudok rájönni, hogy viszonyulok az érintésekhez, segítség! Távolságtartó vagyok?

Nem értem, hogy én most egy távolságartó vagy közeledő típus vagyok. Általában vonakodva ölelek hozzám nem álló embereket, de nem valami szívesen. Valami ellenérzés támad fel bennem... mintha tartanék az érintésektől. Akárki megérint mindig azt érzem, hogy közeledni akar hozzám de az én szempontomból nézve eléggé drasztikusan. Olyankor valahogy undorodom az emberektől. Vagy például az van, hogy ha egy fiú/férfi megérint rettenetes zavarban jövök és olyan reakcióm lesz mint egy macskának (Távolodj el tőlem, most azonnal! Jó, ne mind közeledj felém, ne így nyílvánitsd a szimpátiádat! Mikor veszi már le rólam a kezét?), feláll a hátamon a szőr s olyankor rám jön az ellenségeskedés de azért magamba fojtom az érzést és próbálok kedves lenni. Furcsán hangzik de nem is tudom elképzelni azt, hogy én ágyba bújjak valakivel, mintha tartanék tőle. S most következnek a legfurcsább dolgok: a nagyon-nagyon közeli személyekkel szégyen nélkül érintkezem, és minden normális, nem írtózom az érintéseiktől. Sőt volt olyan, hogy én kezdeményeztem az érintéseket. Vagy például utálom, ha kézfogásnál valaki lágyan, ímmel-ámmal nyúj kezet, szeretem ha a másik fél kézfogása határozott és barátságos. Vagy amikor rossz passzbn vagyok egy ölelés után sóvárgok. Ez az egész teljesen összezavar. Biztos velem van a baj. Eltúlzom a dolgokat, méghozzá súlyosan, de nem tudok változtatni ezen az állásponton. Nagyon hálás lennék, ha kapnék segítő válaszokat.

16/l