Kezdőoldal » Egészség » Egyéb kérdések » Gyógyítható e valahogyan a...

Gyógyítható e valahogyan a hypohonderség?

Figyelt kérdés
Mi ez?Egy betegség?
2008. aug. 9. 09:56
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Igen, ez betegség. Pszichológus biztosan tud segíteni, és valószínűleg a többi válaszoló azt fogja majd javasolni, hogy keress fel egyet, ... én viszont azt mondom, hogy ha nem "súlyos", nem gátol a mindennapi feladatok elvégzésében, és csak időnként tör elő, akkor hagyd a fenébe, ne fordíts rá több figyelmet annál, mint amennyit megérdemel!

Tapasztalatból beszélek, ugyanis én is hipochonder-alkat vagyok sajnos... Ami segít: ha lekötöm módon. Érdekes módon tanév alatt alig jut időm betegségeken rágódni, a problémák rendszerint akkor jönnek elő, amikor nagyon ráérek.

Szóval, a tanácsom, hogy csak akkor keress fel pszichológust, ha úgy érzed, nem tudsz már ezzel a fóbiával együtt élni, és magadtól nem vagy elég erős ahhoz, hogy túllépj a félelmeken!

Sok sikert kívánok!

2008. aug. 9. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
köszike:D
2008. aug. 9. 14:01
 3/7 anonim válasza:
100%
Hát, igen. Ezzel sajnos én is így vagyok, mint az előző hozzászóló. Míg suliba járok, eszem ágába nincs ilyeneken gondolkodnom. Most ahogy elkezdődött a nyári szünet és unatkozok, egyfolytába magammal vagyok elfoglalva és gyakorlatilag végig orvosokhoz járok, hogy megnyugtassam magam nincs-e valami bajom. Aztán most nagyot néztem, mert találtak nálam egy petefészekcisztát. = S De én nem értem, hogy hogy lehet ennyire beképzelni dolgokat és hogy az agyunk ilyenre is képes...
2008. aug. 9. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

Nagyon durvák vagyunk,mi hipók:O

Ti szerettek ezzel élni?

2008. aug. 14. 21:48
 5/7 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Az első hozzászóló vagyok.

Határozottan NEM a válaszom... De ha épp nem "hipochonderkedem", akkor találok más "elfoglaltságot" :S Olyan ez, mint valami függőség. Még csak véletlenül se tudok huzamosabb ideig boldog lenni... Sokat tapasztaltam már - fiatal korom ellenére - az emberi viselkedésről, és én határozottan úgy érzem, hogy ez a fajta fóbia is csak arra való, hogy "kicselezzem" saját magamat, és erre fordítsam a figyelmemet az igazán fontos dolgok helyett. Tehát: ahelyett, hogy szembe néznék önmagammal - ami nagyon fontos lenne - és megkérdezném magamtól, mi hiányzik az életemből, miért vagyok boldogtalan, gyártok egy műproblémát, ami megfogható, és minden rossz érzésemért ezt a problémát okolom.

De ez csak trükk, a boldogtalanság oka nyilván mélyebben keresendő.

2008. aug. 15. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:

:D ván igazad van.Én pl. azért nem szeretnék gyereket,mert ha szülnék,utána biztos,hogy ronda lenne az alakom,állandóan zsírleszívásra kéne járnom,és a legrosszabb az lenne,hogyha a bőröm elkocsonyásodna,és narancsbőrös lennék.Na ezt nem.Tök jó alakom van,nem rontom el.Inkább örökbefogadok egy bébit vagy mittoménmi,de ezt nem vállalnám föl.

Különben meg minden napra van valami probléma:Söhmm.Képzeld.Egyfolytában fájt a fejem.de nem elöl,hanem hátul,és feszített egyfolytában az agyam.Ez nem vicces,így volt.Aztán nem bírtam tovább,s elmentem koponyavizsgálatra.Aztán áll.nem mutatott ki semmit a gép,aztán az orvos mondta,hogy ez már beteges,hogy így félek mindentől,meg fóbiás vagyok.Aztán mostanra megszűnt,mert eltereltem a figyelmemet a fájdalmamról(meg kell említenem itt közben,hogy azért ez nem volt igazi,csak beképzeltem magamnak)de ez így a jó,sokszor pl festek ilyenkor,meg leülök,olvasok.Hülyéskedek,nevetgélek,és eltereklem a figyelmemet.Én különben,bármilyen hihetetlennel tűnik,de én szeretek ezzel viillogni.

2008. aug. 15. 20:52
 7/7 anonim válasza:

18 éves vagyok.. én is ettől a problémától szenvedek.. De nekem általában akkor jön ki, mikor iskolában vagyok..(annyira unalmas) Nem tudom hogy mitől alakulhatott ez ki nálam. Boldog párkapcsolatom van 2 éve. Egy ami az egész hátránya hogy a szüleim olyanok, mint egy ma átlagosnak mondható család..(válás, hisztik..ect..) Ált. nekem is akkor jön ki mikor túl sok időm van, vagy lefekvés előtt.. bármi.. ősszel kezdődött az egész, egy vírusos betegséggel. Szédültem stb.. Az ágyból alig bírtam kikelni, mert akkor én hű összeesek. Mikor meggyógyultam elég sok helyen jártam, vizsgálatok címszóval. Ott megállapították hogy semmi bajom nincs. Tehát ezek ilyen beképzelt dolgok. Mikor rám jön ez az egész, remegés, szédülés, zsibbadás, fulladás.. minden amit csak ellehet képzelni. Olyankor legszívesebben öngyilkos lennék.. De nem megoldás, hiszen amilyen gyorsan jött el is múlik. Csak kellemetlen egy magyar órán leszédülni a székről.. :s Nem tudom mit kezdjek vele.. nem tudom lekötni magam. Anyukám mikor velem terhes volt, ő is hasonló gondokkal küzdött..(neki idővel elmúlt) Legjobb lenne lekötni magam valamivel, mikor egyedül vagyok... Ha valakinek lenne tanácsa vagy bármi, ha valakinek sikerült már ebből kijönni az írjon egy e-mailt. Lehetőleg úgy hogy ne töröljem ki egyből. ;) címem: tinaboszi@freemail.hu


köszi

2009. máj. 17. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!