Miért ne folyassuk a vizet az ivóvizet? (figyelmen kívül hagyva azt, hogy költséggel jár)

De miért kell folyatni a vizet?? Mi értelme??

Nem értem a kérdést...

Folyasd a vizet, ha jól esik a lelkednek. Nem tudok mit mondani.

Négyes vagyok. Nem vagyok kifejezett expert a témában, csak ennyit tudok még mondani, hátha érdemesnek találod a továbbgondolásra, továbbkeresésre:

1: Sajna, az ivóvíz- és csatornarendszer nem zárt. A kifolyatott klóros víz is jól kimegy az élővizeinkbe. Azon kívül, hogy ez önmagában sem jó, a tisztításába fektetett energia is felesleges volt.

2: Ezenkívül az ivóvíz előállítása nyomán bekövetkező környezetterheléshez be kell még számítani azt is, hogy a vizet többnyire felszínhez közeli

talajvízforrásokból szedik Magyarországon, és amit onnan kiemelsz, az már konkrétan oda nem jut többet vissza. A túl nagy fogyasztással akár ki lehet szárítani egy-egy területet (ami természetesen hatással van az ott lévő természeti környezetre). Tengerközeli országokban van még a sótlanítás, ami viszont úgy tudom, hogy baromi energiaigényes, plusz a keletkező nagyon koncentrált sósvíz szintén káros a környezetre. Van ahol meg gleccsert olvasztanak, na, asszem az nem különösebben környezetterhelő.

A vízkészlet nem minden része megújuló, tehát az "elfogy" érv, bár elsőre hülyeségnek hangzik, és biztos vagyok benne, hogy a válaszolók nem erre gondoltak, mégis helytálló. Magyarországon például jeletős részben a felszín alatti vízkészletet használjuk, mert olcsóbb a tisztítása. Ez pedig nagyon lassan termelődik újra, a kitermelése, tisztítása pedig hiszed vagy nem környezeti terheléssel jár. A víztisztító pedig nem tud végtelen mennyiségű vizet befogadni, újabb kapacitásokat kell kiépíteni, vegyi anyagokat és rengeteg energiát felhasználni, stb.

Egyébként hazánkban valóban nem akkora probléma a vízhasználat. Berlinben például már egyenesen kampány zajlik azért, hogy az emberek több vizet használjanak, mert a különböző víztakarékos gépek és a viselkedésbeli változás miatt túl kevés víz kerül a csatorna hálózatba, ami amortizációhoz vezet. Szokás szerint tehát minden éremnek két oldala van.

Több meglátásom is van (tetszik a kérdés):

1.- Mit miért tegyünk vagy ne tegyünk a környezetvédelem terén lényegében még mindig csak helyi - társadalmi kérdés - a környezetpolitikai hozzáállás hordozza. Kifejtem: - mivel a valós állapotokat fel kell mérni és pontos kutatásokra van szükség, ezért inkább a kutatási munkák megbízói döntik el, hogy mi a fontos ma és most - a közelben várható nyereség miatt - ezért csak a fontosnak vélt projekteket pénzelik. A helyi politikum meg zöld alapítványnak nincs igazán kutatási eredménye, de szüksége van egy jo kis plakátra vagy kisfilmre, amelyben a gyerek mondja a szülőnek, hogy el kel zárni a csapot. Tehát részben téves és részben igaz a csapvíz kérdés, több kutatás kell - mindig helyfüggő. Alapvetően gazdaságilag indokolt a pénz költés és a gazdaság működtetése - még akkor is, ha látszólag káros a vízpazarlás.

2. Káros a vízpazarlás - pedig személy szerint bőven használok tisztított csapvizet, nekem is az a véleményem, hogy ezen nem sok múlik itt az erdőkkel övezett kárpátmedencében, itt van víz bőven és gyakran túl sok a természetes vízgyűjtők területén lehulló csapadék.

Mégis - a víz kinyerés energetikai mérlegét kellene megvizsgálni - amennyiben a kinyert vízmennyiséghez felhasznált berendezések elavultak és a szivattyúk meghajtásához használt motorok túl veszteségesen működnek az esetlegesen csökkent energia hatékonyság felhasználás miatt, na - akkor - ott fejleszteni kellene, mert hanem az jön ki, hogy környezetszennyező a vízkinyerés a sok felhasznált energia (co2 kibocsátás stb.) miatt. Plusz még itt a klórozás, meg egyéb járulékos anyagok használata és azoknak a legyártása is környezeti ártalmat jelenthet. Szintén a nyereség és káros hatás mérleget tovább kell vizsgálni és kutatási projektekre van szükség itt is.

3. Tehát, anyagok - a víztisztítás során több hulladék is keletkezik, a homok is beszennyeződhet - ki kell cserélni - mind logisztikai kérdés is pénzbe kerül és további üzemanyag elhasználás, ártalmatlanítás stb., alumínium-szulfát legyártása, szállítása és adagolása mind járulékos anyaghasználat - amely nemkívánatos lehet és további co2 kibocsátással jár - üzemanyag stb. Minden hulladéknak a további kezelése szintén környezetterhelő,

az ivóvíz tisztításának során rengeteg iszap keletkezik, amely ugyan nem veszélyes hulladék, de a szikkasztó tavak nem bírják sokáig - a felesleges iszappal gazdálkodni kell. Eladni nehéz, vagy szinte lehetetlen, talán műtrágyagyártók megvehetnék, de az szintén környezetpolitikai kérdés. (ki és miért szervezné meg?)

Sajnos a legtöbb vállalat, akár vízművek, profitorientált és könnyebb kisfilmet és plakátot készíteni, mint reális felelősséget és megoldást kidolgozni a vízbázis védelmére és a tisztább természetes víz biztosításáért. Akkor talán csökkenne a tisztítási költség is, persze attól még nem kell lemondani a profitról. Mindenki jól járhatna, de ez még a jövő zenéje.

Végül elmondható a kérdés kapcsán, hogy a környezetvédelem egy nem kívánt mostoha gyerek a vállalkozások dominálta érdekpolitikai rendszerben.

Remélem segíthettem és hasznos a válaszom, legalább ötletszintjén :)