Mit kéne tennem? (korzett)
Szóval... ez egy kicsit hosszú lesz...
Majdnem egy évvel kiderült hogy elég súlyos gerincferdülésem van (21 fok) és kaptam egy korzettet. Alapból nehéz volt hozzászokni, de azért otthon hordogattam délután meg alváshoz. Viszont iskolába soha nem mertem felvenni. Féltem, hogy mit szólnának az osztálytársaim (nem igazán szeretem őket), az emberek a buszon, az utcán... és egyébként is nyár volt, borzasztóan meleg, szóval anyukámmal úgy döntöttünk hogy majd a következő tanév kezdetekor elkezdem hordani a suliba is. (ekkor már nem volt sok hátra az iskolából max. 3-4 hét) csak hogy ebből nem lett semmi... mert megint legyőzött a félelem hogy az emberek megbámulnak és bántanak... és így, korzett nélkül sincs semmi önbizalmam. De most nem is ez a fontos... Egész nyáron nem nyúltam a korzetthez, és még csak nem is tornáztam. Szívből gyűlöltem(öm) az egészet, és már-már ott tartok hogy lesz*rom az egészet majd megműtenek.Már itthon se merem felvenni, mert olyan szinten idegesít hogy anyukám és a testvéreim megbámulnak... igen, tudom hogy nem rosszból teszik de mégis idegesít.
És most anyukám szólt, hogy egy hónap múlva vissza kell menni kontrollra... és eléggé meg vagyok ijedve, mert érzem hogy romlott a hátam, és a doki tuti le fog cseszni amiért körülbelül csak egy hónapon keresztül hordtam... Gyógytesizni azt járok, hetente kétszer a suliba, de olyan a tanár, hogy az szerintem többet árt mint használ...
És most őszintén mit kéne tennem? Félek az orvostól, hogy beszól, viszont hordani sem merem azt a páncélt mert túlságosan törődöm azzal hogy mit gondolnak rólam az emberek... Hogy kéne legyőznöm ezt a félelmemet?
Jövőre új iskolába fogok járni, és elhatároztam hogy ott, már fűzőstül fognak megismerni az emberek... valószínűleg így majd elfogadnak... de addig?
válasza:Olvasgass és vedd fel velük a kapcsolatot. Sokat tudnak segíteni a gerincproblémádon is, de még többet azzal a pszichológiai részével, amivel te is küzdesz.
Ha van lehetőséged nyáron menj el egy táborukba!
válasza:Én is korzettes vagyok.Pont Januárban voltam kontrollon.Én is eleinte hordtam csak itthon (nekem gimibe beiratkozásnál alkalmasságin derült ki)aztán már alkalmanként ha felvettem 1x.Annyi hogy én heti 3x járok gyógytesire, kontrollon azt mondták hogy nagyon kicsit javult,de azért jól lecseszett a doki :D.
Menj nyugodtan suliba,utcára bárhová viseld nyugodtan.Ez egy egészségügyi probléma, meg kell vele birkózni.Akiknek elvan törve a keze/lába vagy épp nincs is már neki, vagy testileg fogyatékos ők is kimernek menni az utcára.Hiába megnézik őket de lesz*rják.Neked is ezt kéne tenned.Ha valakinek nem tetszik ne figyelj rá.Ebben a 3 hónapban csak kibírod valahogy, és az osztálytársaid is hozzászoknak.Ráadásul egy nagyobb fajta cselekedet, ami által megnéznek az emberek jelentősen növeli az önbizalmadat.
Engem is eleinte csesztettek az osztálytársaim, pláne hogy fiú vagyok (és ugyebár korzettet gyakrabban lányoknak adnak)aztán szép lassan megszokták, ahogy én is :D
válasza:Szia, viseld nyugodtan. Én mindenkinek úgy mutattam be, hogy ő Béla és annyira szeret, hogy mindig ölelget és még a szuszt is ki nyomja belőlem. Ezen mindenki nevetett. Tavasszal és ősszel a legjobb hordani, mert a metrónál csak felemeled a pólódat vagy megütögeted és mehetsz is tovább. Iskolát váltottam kétszer és amikor az első orvos azt mondta, hogy már nem kell hordanom, azonnal levettem és soha többet nem vettem fel. Ez volt a probléma. Most eljutottam megint oda, hogy rendesen látszik, hogy hol van elferdülve.
Most Cserediák vagyok és semmit sem tudok tenni csak fájdalomcsillapítók segítenek és mindig amikor leülök több mint fél órát elkezd zsibbadni az egyik lábam.
Ne viccelődj ezzel mert nem lehet annyira jó a műtét. Bár rám szerintem az vár.
Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!