Ilyen esetben lehet vagy egyáltalán van értelme szólni az osztályfőnöknek?

Az egyik barátom (17 éves) nekiállt fogyókúrázni, már másfél hónapja csinálja, de nem egészséges módon. Alig eszik valamit, max egy almát és egy kis párolt zöldséget egész nap, viszont napi több órát edz, kondizik, több kilométert is lefut. Másfél hónap alatt majdnem 20 kilót fogyott (mondjuk elég nagy volt a súlyfeleslege, de ez akkor sem normális), és ilyen ütemben akarja tovább folytatni.

Bár az utóbbi napokban már kicsit visszafogta magát, még mindig szinte nulla, amit megeszik, alig 500 kCal, és mellé a megszokott edzés. Azt mondta, tisztában van a kockázatokkal, de neki megéri így haladni a fogyással, mert gyorsan túl lesz rajta.

Szülei szerintem vagy nem szólnak érte (mert nem tudják meggyőzni észérvekkel), vagy nem is igazán érdekli őket mondván, ő tudja mit csinál.

Nagyon aggódom érte, és bár én vagyok az egyik legjobb barátja, még rám sem hallgat. Azt mondta, megpróbál majd jobban vigyázni, de ebből nem lesz semmi, ismerem azért annyira, hogy tudjam.

Ezért gondoltam, hogy talán beszélnék az osztályfőnökével. Ő biológiát tanít, mindkettőnknél jóval többet tud a szervezetről és a kockázatokról, hátha tud neki olyat mondani, amitől észhez tér.

Szerintetek van értelme az osztályfőnökéhez fordulnom ezzel? Rá szerintem jobban hallgatna, mint ránk, a barátaira, én meg mindent szeretnék elkövetni azért, hogy lebeszéljem erről a marhaságról.

Normális válaszokat kérek! :(