Mi lehet velem a baj? Mit tudtok tanácsolni? Ez normális ebben a korban? Teljesen szét vagyok esve.

Szerintem egyrészt az a baj, hogy a szüleid elvárásának kell megfelelned és ez frusztrál. Másrészt az iskolában se találod meg a helyed, és ez már nem is fog változni. A szüleiddel meg kéne beszélni az iskola váltást, meg kellene velük értetni ezt a számodra tarthatatlan helyzetet. Ha ebben az iskolában jó jegyeid vannak, máshol is azok lesznek. Egy gyereknek az iskola a munkahelye, így nem mindegy, hogy milyen légkör veszi körül évekig. Ők se szeretnének rossz légkörben dolgozni.Még most következik a továbbtanulás szempontjából legfontosabb időszak.

Egy hasonló korú kislány anyukájaként azt mondom, hogy a jó jegy nem minden. Mindent el kell követni azért, hogy a gyerek lelke is rendben legyen.Neked most úgy tudnának segíteni,ha átengednének egy másik iskolába, vagy legvégső esetben megengednék, hogy magántanuló legyél. /a magántanuló is bejárhat akármelyik órára/

A mi fiunkkal is hasonló volt a helyzet. Szerettek szívózni velük a tanárok. Osztályában kiközösítették.

Ő is 17 éves kora körül döntötte el, hogy egyetemre szeretne menni. 2-3-mas tanuló volt úgy, hogy minden nap tanult de eredmény nélkül. Végül úgy döntöttünk, hogy az iskolaváltás lesz a legjobb pedig nem akartuk neki engedni. Meglepetésre ugyan annyi erőfeszítéssel 4-5-ös osztályzatokat kapott és az összes érettségi tantárgya kiváló lett az érettségin. Azóta az ELTE-n tanul, másod éves hallgató.

Csatlakozom az előző válaszolóhoz, hogy a jó jegy az nem minden. Én úgy látom, hogy neked már annyira elviselhetetlen ez az egész dolog, hogy pszichés problémáid vannak. Szerintem ez nem természetes, hogy akár egy 4-es miatt is kiakadsz. Szüleid talán azzal tudnának a legtöbbet segíteni, ha mégis átengednének téged egy másik suliba. Fiam legjobb döntése volt, hogy iskolát váltott mellesleg.

A közösség és beilleszkedési probléma miatt ne aggódj. Most már igazán nincs sok, hidd el, lehetnek máshonnan még életre szóló kapcsolataid, barátságaid. Én sem tartoztam soha sehova a gimiben, senkivel sem voltam jóban, mégis egészséges felnőtt lettem.

A többi részhez pedig: próbáld magadban tudatosítani ezeket a dolgokat. Amikor szomorkodni kezdesz, gondolj arra, hogy:

1) a maximumot hozni és soha nem hibázni nem ugyanaz! Becsúszhat pár négyes, akár hármas is - bármikor (főleg, mert az egyetemen/főiskolán többször fogsz ezekkel a jegyekkel találkozni, mint az ötössel). Ha úgy érzed, beleadtál mindent, ami tőled telt az adott helyzetben, szituációban, időszakban, körülmények között, akkor semmi okod aggódni és szorongani ezen. Senki sem tökéletes.

2) Gondold át, megoldódik-e bármi attól, hogy idegeskedsz.

3) Gondold át, mennyire fontos számodra az a dolog, ami nem sikerült.

4) Gondolj bele abba, megérdemlik-e a szüleid, hogy ilyen legyél velük. A családot a feltöltődésre, megnyugvásra kellene használnod, nem rajtuk levezetni a feszültséget.