Vannak itt sorstársaim? Állandó egyensúlyzavar gerincproblémákból adódóan, nevetségesen fiatalon.

22 éves lány vagyok, másfél éve szenvedek szédüléssel, egyensúlyzavarral, erős fájdalmakkal. (Sok orvosnál voltam, rengeteg kivizsgáláson, és 1 kivételével, mind félrekezeltek) Az elmúlt 2 hónapban már javult a helyzet, tudok végre enni, a sarki boltba le tudok menni egyedül, hála a funkcionális gyógytornának. De még így is elkeserítő a helyzet, nem tudok munkát keresni, még sétálni sem tudok elmenni, viszont a csőd szélén állunk, sajnos szó szerint. Az orvosok, terapeuták miatt kellett még egy hitelt felvenni a már meglévő mellé, anyám az egyedüli kereső, ha nem lenne a párja, már rég a híd alatt lennénk. Érzem, hogy egyre inkább maga alá temet mentálisan és lelkileg ez az egész, és nem látom a végét (habár elindult egy iszonyú lassú javulás), és a legbosszantóbb, hogy elvileg egy orvos sem találta meg a problémám forrását. A diagnózis gerincferdülés, lapos hát, gyenge izmok, amik miatt állandó spazmus alakult ki. Folyamatosan tornázok, izomlazítót szedek, fájdalomcsillapítókat, nagyon igyekszem, de egyszerűen nem látom a végét. Szeretnék legalább az egyensúlyzavarra valamilyen gyógymódot találni, de erre is csak azt válaszolták, hogy a torna segítségével idővel jobb lesz. De mennyi idővel? Arról nem is beszélve, hogy a pénzügyi helyzetünk katasztrofális, és ez még pluszban egy örökös idegességet vált ki bennem, így a legkisebb problémára is nagyon rosszul reagálok (még jobban begörcsölnek az izmaim, erősödnek a tünetek). Szedek 0,25-ös frontint, de az csak alvásnál segít (és különben sem oldja meg a problémát). Tíz kilót fogytam, az elmút hónapokban ugyan sikerült 2 kilót felszednem, de úgy érzem, itt sorvadok el a lakásban.

Nagyon szeretnék itthonról dolgozni, hogy legalább valami hasznom legyen, de semmi korrekt ajánlatot nem találok.

Vannak itt sorstársaim? Ugyan a barátnőmmel beszélhetnék, de egyre jobban idegenedek el tőle, érzem, hogy nem tudja átérezni a problémám, és emiatt nem is tudom elmondani, hogy milyen mélységekben vagyok jelenleg lelkileg. Régen naponta, vagy 3-4 naponta beszéltünk, találkoztunk, most már az is nehezemre esik, hogy 2 hetente egy rövid levelet írjak neki.