Melyik szám mit jelent a vérnyomásmérőnél?

Az első szám a szisztolés ( maximális), a második a diasztolés ( minimális) érték. A harmadik az a szívverés. Az értékeket a bal felkaron mérjük, lehetőleg nyugodt, ülő, v. fekvő testhelyzetben. A vérnyomás nem stabil érték, pillanatról pillanatra változhat. A kórházakban a reggeli ébredés utáni mért érték a beteg vérnyomása.

Kicsit nehéz érthetően elmagyarázni fizikai alapok nélkül, de megpróbálom :)Először is tudnod kell, hogy a vérnyomás ténylegesen egy nyomásérték: a szív kb. úgy működik, mint egy folyadékkal töltött dugattyús szivattyú (ezt az élettanban szélkazán funkcióként emlegetik), amely egy ellenállás irányába (perifériás erek) pumpálja a vért. A vér továbbjuttatása ill. az egyes részfolyamatokat jellemző nyomás nem egyenletes értékek - sok tényező bonyolítja a szemléltetést, de kb. úgy képzeld el, mint amikor közkútból vizet próbálsz felpumpálni. Amikor lefelé nyomod a kart, nagyobb erőt (nyomást) kell kifejtened, mint amikor felfelé. Az így kialakuló nyomást is így két szélső határértékkel jellemezzük, a példánk esetében amikor az elején jó sok energiát fektetsz a kar lenyomásába, majd felhúzásába, a szívnél pedig amikor jól összehúzódik a szívizom és amikor teljesen visszatér a kiindulási helyzetbe. A systolés (Sys) az esetedben a 110-es érték - mindig ez a magasabb. A szív összehúzódásakor alakul ki: ekkor a szívből az összes vér kiáramlik, az érfalra a megnövekedett folyadéktérfogat miatt nagyobb nyomás nehezedik, a vérnyomásérték így tehát nő. A diastolés (Dia) 71 volt nálad: ezt a teljes elernyedéskor (ill. szakszerűbben: két összehúzódás között) mérjük. Az utolsó a pulzus, vagyis hogy egy perc alatt hányszor húzódik össze és ernyed el a szív. A gyakorlatban a nyomásértékek közül csak a Sys és a Dia értékeket használjuk, mivel ezeknek van diganosztikus jelentősége. Ha azonban folyamatosan mérnénk a vér nyomásértékeit, akkor kb. sinusgörbével írhatnánk le azt.