Az ájulás és az eszméletvesztés közt van különbség?

Az ájulás időszakos eszméletvesztés, amely nem feltétlenül jelent nem súlyos állapotot. Mindazonáltal feltétlenül szükséges megkülönböztetni az epilepsziás görcstől, az enyhe agyvérzéstől és más olyan súlyos esetektől, melyek eszméletvesztéssel járnak és amely esetekben nehezen nyerhető vissza az öntudat. Az ájulás időszakos agyi keringészavar következménye, amely bekövetkezhet, ha hirtelen felállunk ülő vagy fekvő helyzetünkből, ha huzamosabb ideig mozdulatlanul állunk (pl. katonák díszszemlén), érzelmi stressz miatt (pl. félelem, düh) vagy fizikai stressz miatt (éhség, túlzott hideg, meleg vagy erőteljes fájdalom).

Tünetek:

- hirtelen elsápadás, szédülés, émelygés, hányinger

- hideg veríték, hideg nyirkos kezek

Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?

1. Fektesse le az illetőt felhúzott lábakkal az ágyra, heverőre, vagy a padlóra. (Ne emelje meg a fejét.)

2. Ha a beteg székben ül, nyomja le a fejét a térdei közé, amennyire csak lehetséges.

3. A szoros ruházatát lazítsa meg.

4. Használjon erős illatú sókat, pl. szalmiákszeszt, vagy csurgasson hideg vizet a homlokára, nyakára, hogy minél hamarabb eszméletre térjen. (Ne adjon semmit szájon át, amíg az illető nincs teljesen eszméleténél!)

5. Hívja a legközelebbi orvost vagy mentőt, ha felmerül a gyanúja, hogy nem egyszerű ájulásról van szó.

A hirtelen bekövetkező, viszonylag rövid ideig tartó eszméletvesztést általában gyengeségérzet, szédülés előzi meg, egyben sápadtság és verejtékezés is jelentkezik. A közvetlen ok az agyvelő vérellátásának romlása – agyvérszegénység.

A legegyszerűbb esetekben az öntudat vesztést hőség, fullasztó levegő, aggódás válthatja ki. Ilyen esetekben az ájultat friss levegőre kell vinni és lefektetni oly módon, hogy a fej és a törzs egy szintben legyen. Az alsó végtagokat fel kell polcolni, a ruházat szorosságán pedig lazítani kell. Friss vízzel való locsolás, szúrós szagú folyadék szagoltatása, arcütögetés hatásos lehet. Ismétlődés estén orvoshoz szükséges fordulni, mert súlyosabb megbetegedést is jelezhet.

Jellemző, hogy az ájulás előtti szédülés akkor következik be, amikor valaki fekvő, ülő vagy lehajló helyzetből hirtelen feláll. Ez az ortosztatikus hipotónia – álló helyzetben hirtelen és átmenetileg csökkenő vérnyomás -, ami gyakran gyógyszerek mellékhatása.

Gyakori a terhesség alatti ájulás, amikor is a vérnyomás általában alacsonyabb, mert az érfalak feszessége csökken. Ugyancsak a hirtelen lecsökkenő vérnyomáshoz vezethet néhány magas vérnyomás elleni gyógyszer szedése, amit ilyenkor mással kell felváltani.

Cukorbetegeknél különösen veszélyes – de egészséges embereknél is előfordulhat –, hogy az utolsó étkezés óta az átlagosnál lényegesen hosszabb idő telik el, s az alacsony vércukorszint ájulásszerű rosszullétet, szédülést, gyengeséget, elkenődő beszédet, száj és végtag zsibbadást, látászavart és fejfájást okozhat.

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az ájulás megszűnte után elzsibbad egy testrész, zavarttá válik, látászavar vagy bénulás következik be. A tünetek valószínűsítik az agy átmeneti keringés zavarát – tranzitorikus ischaemiás attack – ami általában a nyaki verőerek szűkületére vezethető vissza.

Ha az ájulás szívbetegnél következik be vagy az eszméletvesztést gyors szívverés előzte meg szintén orvoshoz kell fordulni, mert szívritmuszavarra – Adams-Stokes-roham –, a szívműködés nagyfokú, hirtelen lelassulására gyanakodhatunk.

Az ájulást ezeken kívül okozhatja nagy érzelmi megrázkódtatás, lelki problémák, lelkiektől függő légzési görcs, vérszegénység, 50 év felett a nyakcsigolyák meszesedése, vérző gyomorfekély. Ez utóbbi esetben – mely fekete, szurokszerű széklet tünettel is jár – vagy amikor nem azonosítható az eszméletvesztés kiváltó oka, feltétlenül indokolt az orvos véleményét kikérni.