Küzd valaki csípő problémával fiatalon?

Most először is szögezzük le, hogy a "fiatalon" meghatározás relatív, mert nem tudom hány évesen kezd az ember állandó fájdalommal élni. Én 35 vagyok. Gondolkodtam azon, hogy a kérdésem itt ,vagy pedig a családi kapcsolatokban tegyem fel, mert a férjem rendszeresen hibáztatja a szüleimet azért, amiért ma már állandó fájdalommal élek. De úgy gondoltam, ezen túl teszem magam és arra vagyok kíváncsi mit lehet tenni, hogy lehet lelassítani a folyamatot, mivel lehet élhetőbbé tenni a napjaimat. Néhány éve derült ki egy röntgen felvétellel, hogy a bal forgóm nincs a helyén, ezért vannak a fájdalmaim. Vagyis a forgóm nincs a helyén és kopik, súrlódik ott ahol nem kéne. elég látványosan el van ferdülve a csípőm, a bal oldal lejjebb van mint a jobb és a forgó ki van billenve a helyéről.Nem szakszerűen írtam le, de ez a lényege. Megnehezíti a mindennapjaimat, imádok kertészkedni, de néha lehajolni sem bírok, van úgy hogy az autóvezetés is nehéz, mert míg a bal lábam alig ér el a kuplungig, a jobb térdem szinte már súrolja a kormányt. Tehát ülni sem tudok normálisan. Gondozunk egy 80 éves nagymamát, sokszor kell őt megemelnem, gyerekünk még nincs sajnos, nem is tudom lesz -e, vagy ha lesz, hogy győzöm, pedig szeretnék. A szülőket azért említettem meg, mert a férjem szerint nekik gyerek koromban észre kellett volna venniük a problémát. Tény hogy sokszor jártam indokolatlanul "lábújhegyen", vagy furcsán, de nem tudom, hogy képes -e a szülő mindennek jelentőséget tulajdonítani. De hangsúlyozom, már nem ez a lényeg, hanem, hogy mit tudok tenni magamért?