Hogyan osszam be az időmet, hogy ne rogyjak össze végkimerültségben?

Mondjuk kelj fel reggel, pisilj, reggelizz!, moss fogat, öltözz fel és menj el tanítani. Aztán a suliban tízóraizz (mondjuk egy alma, vagy valami gyümölcs, esetleg műzli). A diákmunka után vagy alatt (nem tudom, hogy ezeket mikor csinálod) ebédelj (Ha lehetőséged van hazamenni, bár nem hiszem, akkor egyél levest és másodikat is. Feltétlen főtt ételt!). Ha már hazamentél akkor kicsit lazíts (tv, gép, zene, stb.), aztán kezdj csak el tanulni. Ha megtanultál, akkor uzsonnáz (attól függ, hogy jön ki az idő). Ha még van időd megint csináhatsz akármit (esetleg még takaríthatsz is). 7 óra körül nem ártana vacsorázni. Fürödj meg, mossál fogat, stb. és legkésőbb 22 órakkor feküdj le aludni.

A legfontosabb, hogy ne aggódj. Huszonévesen egy hónap alatt még senki nem purcant ki túlterheltségtől.

Hát pedig alvásra szükség van, és igen, jól látod, főtt ételre is!

Én amikor ilyen életet éltem, amíg utaztam pl metrón, vagy vártam a villamosra mindíg tanutam, vagy a dolgomat intéztem, tudom hogy csúnya dolog, de nagyon sokszor ettem is utazás közben. Egy táskában hordtam, hordom a mai napig is az életem, benne a tanulni való, a munkahelyi megbeszélésre a jegyzeteim, a feladandó csekkek, minden "holt" időt megpróbálok kihasználni.

Legalább a tested karbantartod egy kicsit. Hétvégéken mit csinálsz? Akkor nem tudsz feltöltődni egy kicsit?