A fúrt kutamból igen vasas víz jön. Hogyan lehet szűrni? Mit tegyek? (részletek lent)

Részemről köszönöm a véleményt, ötletmegosztást!

Gondolom, hogy túl sok-e egészségi szempontból, ahhoz szükséges volna tudni, hogy hány mg/l vasat tartalmaz a víz, és milyen formában.

(A gyógyvizekről találtam:

"A vasas vizek egy literben 0,03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, " 

máshol 0,01 g-ot írnak,

ezt már bizonyára túl sok lenne inni minden nap.)

Nagyon hasznos volt megtudnom, műszakilag milyen megoldás létezhet!

Visszatért a kérdező, köszönöm a tapasztalatmegosztást! Szóval 2-féle módszert már kipróbáltál, és egy ipari szűrős lesz a harmadik, végső. Jó, hogy sínen van az ügy.

Eddig a kutat biztosabb víznyerési módszernek gondoltam, de hatásotokra, hogy így dicséritek, az esővízgyűjtést elkezdtem jobban tanulmányozni (az eautarice.org -ról eddig is tudtam, de nekikezdtem most végigolvasni)

Esővízgyűjtésben aggasztónak tűnik nekem, hogy egy szárazság alkalmával kifogy a víz.

Érdekelne erről a tapasztalat, ha kérhetek ilyen infókat: 

Egy személyre számítva a vízigényt mekkora alapterületű tető szolgálja?

Egy személyre számítva a vízigényt mekkora térfogatú tartály szolgálja ?  

Egy évben hányszor töltötte tele, azaz kicsorgásig az eső a tartályt?

Egy évben hányszor fogyott el a víz? (Hány nap alatt fogyott el a víz?)

[link]

[link]

#13 előző két linket azért raktam be mert az ezeken lévő információkból számolható hogy adott területen egy négyzetméter tetőre átlagosan mennyi csapadék hullik.

Ha megvan a tető felülete akkor már lehet méretezni a víztároló tartály vagy ciszterna méretét is.

Olyanra hogy túl sokszor ne csorduljon túl (pazarlás) illetve na is fogyjon ki idő előtt vagy hamar.

Nyilván egy több hónapos nyári szárazságnál előfordulhat hogy lajtos kocsival kell utána tölteni.

De ha ésszel van használva, tehát nem erről öntöz és víztakarékosan zuhanyfejjel zuhanyoznak, nem tölt tele fürdőkádat és medencét.

Akkor a főzésre, ivásra, mosásra, elegendő lesz.

Öntözés, medencetöltés, felmosás mehet a meglévő kútról.

Tehát az hogy ilyen dupla rendszer legyen kb elkerülhetetlen.

Nem lenne gazdaságos akkora esővízgyűjtő felület és tároló építése ami mindezeket is fedezi.

Jó a linkelt oldal, főleg: 2000-ben 400 mm átlagban M.o.-on.

Valamennyit számoltam, de több adattal lehetne:

Kerestem múltbeli csapadékeloszlást a neten: Egy oldalt találtam, ami adott településen a napi csapadékmennyiséget megjelenítené az elmúlt években, de nekem nem működik.(  [link] nap is próbáltam, egyszer jött be Adony múlt heti diagramja, máskor semmi, biztos nem az én gépem rossz...)

  Az eautarcie.org 1 mˇ2 tetőhöz 0,16 mˇ3 tartályt javasol, azaz 160 mm-nyi esőt tud így tárolni. Ez Belgiumban kivitelezett gyakorlat alapján, ottani csapadék-tapasztalatokkal.  

Ivásra, főzésre, mosogatásra, mosásra, takarításra, fürdésre lenne, takarékosan.

Nincs még tető, nincs még kút, egyelőre csak tervezés van.