Miért félek a haláltól?

érdekes, sokan pont a te korodban érzik úgy (vagy élnek úgy) leginkább, mintha az élet örökké tartana

úgy kell feldolgozni, ahogy minden másnál is, hogy semmi jó dolog nem tart örökké, de ettől még nem agyalsz rajta, mi lesz, ha egyszer majd véget ér, főleg nem úgy, ha még távol a vég

amúgy meg ahogy telnek az évek, egyre több olyan dologgal, változással fogsz találkozni a világban, amikről úgy érzed majd, hogy talán jobb is, ha nem látod, mi lesz belőle.

En het eves koromban sokkot kaptam, aztan 14, 18,es otven evesen ugyanigy vagyok. Nem a meghalastol felek mar, sot, azt is elengedtem az evek soran, hogy ebben a testben ebben az eletben letezzek, de tudni szeretnem, hogy az en vagyok en erzes orokke tart.

Tulajdonkeppen a letezes, az ido es a ter vegtelensege es az, hogy mindannyian egy tudatosan erzekelo en vagyunk, annyira felfoghatatlan, hogy egy tudomanyban hivo ember szamara sem letezhet az, hogy megszununk, es meg csak nem is fogjuk tudni.

Fittyfenet. Akkor megint en vagyok en tortenik es valamilyen formaban mind tudni fogjuk, hogy itt vagyok most.

Honnan tudod, hogy messze a vég? Attól, hogy fiatal vagy, attól még akár holnap is eljöhet vagy a következő pillanatban. Lehet tüdőembóliád is fiatalon,(legrosszabb a megfulladás) kaphatsz rákot is.

A kor nem jelent semmit.

A rokonom mikor a kórházban haldoklott rákban, tudta hogy onnan már nem megy haza. Azt mondta az orvos, a betegtől függ mennyi ideje van még. Napjai, órái, percei. Tőle függ, mennyire küzd. Az elfekvőnek nevezett részlegen, egy paraván mögé teszik a betegeket haldokolni, akiken már nem lehet segíteni. Borzalmas lehetett, ahogy a tüdőáttétek miatt, lassan de biztosan megfulladt azon az éjszaka, a paraván mögött.

4-es

Csak akkor venném be a halhatatlanság kapszulát, ha a szeretteim is mind kapnának, így pl. majd a gyerekem is. A szeretteim nélkül nem akarnék örökké élni. Most gondolj bele, ott lennél 500 éves, és már hány családtagod halt meg, de ezzel az óriási gyásszal kellene tovább élni. Vagy túl teszed magad, és alapítasz úgy családot, tudván, hogy ők is meghalnak, vagy egedül leszel az idők végezetéig. Én ezt azért nem akarnám.

Nem vennék be, mert egy idő után minden elpusztulna, tönkremenne amiért éltem. Épp ez a "szép" a halandóságban, adott egy időszak, közel 1 évtized és több érintőleges korszakból kapsz egy kis ízelítőt, mégis a sajátod fog a legjobban meghatározni. Semmi értelme nincs 120 évesen még éldegélni, haszontalan és elavult tapasztalatokkal, kortársak nélkül.

Nem lenne értelme az életnek, és a célok elérésének lehetősége és redukálódna.