Élhetek szakácsként átlagos életet?

Én dolgoztam vendéglátásban, ami egy gusztustalan iparág az építőiparra együtt, de 100x inkább az építőipar mint a vendéglátás, azon belül is a szakácskodás.

Ha valahol, akkor ott aztán van stressz. Ausztriában is csináltam, itthon is, de 10-ből 9 helyen idegbeteg volt a komplett személyzet, minden hamar gyorsan kell, meg rengeteg helyen a személyzeten spórolnak.

Én csak beleláttam. Étteremben dolgoztam, más volt a feladatom. Mikor már az ötödik ember mondott fel az agresszív szakács miatt, én is gondolkodóba estem, hogy komolyan így akarok élni? Azt lesni, mikor leszek én a következő, akit elkezd kicsinálni. Felmondtam. Persze a főnökség nem őt rúgta ki, merthát olyan nehéz másikat találni. Azóta is ott van, a többi személyzet körülötte folyamatosan cserélődik, most is üres megint az én helyem, pedig fél éve volt.

Nagyon kemény készülj. Pszichés tartalékod, önismereted, valamennyi empátiád mindenképpen legyen.

Vendéglátós vagyok, ne dolgozz a vendéglátásban. Nincsenek hétvégéig, ünnepeid legtöbbször, a baráti társaságod max vendéglátósokból tud kialakulni, mert mindenki másnak akkor van szabadideje amikor neked a legjobban dübörög a munka. Nagy a nyomás, még mindig elfogadott, hogy a séf egy barom és úgy üvöltözik, ahogy akar.

Ha tudsz OKJ-s képzést elvégezni, akkor inkább menj el kárpitosnak vagy valami hasonló fizikailag megerőltetőbb de ugyanakkor nyugisabb munkára.

sosem értettem, miért választja ezt önszántából valaki. persze, ha a szenvedélyed, az más, de tulajdonképpen számodra az ünnepnapok csaknem megszűnnek létezni,

rém stresszes munka, itthon szar a fizetés. ha belegondolsz 12-14 órákat dolgoznak, általában be sincsenek ezekre jelentve mind, és így is vagy kevesebbet keresnek meg, mint egy képzettebb ember irodai munkával - ami kevésbé megterhelő -, vagy nagy nehezen annyit. a különbség hogy irodában 8 órát dolgozik az ember ugyanennyi pénzért kb.

párkapcsolatod,barátaid kb csak vendéglátósok lesznek mindenki mással összeegyeztethetetlen lesz az életviteled.

az első években sokan lelkesek és szeretik, de hamar kiégnek belőle.