Leírok 2 (gyakori) esetet demens emberek esetében, szerinted mi a helyes/leghelyesebb megoldás/szituáció kezelése?

Csak egy kis előszó. Egy oktatáson hallottam, és nekem nagyon tetszik ez a módszer, hogy ha a demens "hallucinál", másik világban, korszakban, helyen hiszi magát, abból nem zökkented ki, hanem te lépsz be az ő valóságába. Tehát ha a 90 éves Mari néni szerint ő 20 éves és holnap lesz az esküvője, akkor megkérdezed, hogy hányan lesznek az esküvőn.

(Én egy mini otthonban dolgozok, tegnap éjszaka az első szituáció megtörtént, és nem tudtam a szerintem megfelelő módon kezelni (a fent leírt). Ezért a kérdés.

Szóval

1. A demens ember az éjszaka közepén felébred és azt hiszi reggel van. Na most, ez 2-kor volt és mint írtam, egy otthon, tehát vannak más lakók is, hiába voltam én ott dolgozni, nem tudtam volna felkelteni. Ezért elmondtam neki, hogy éjszaka van, elhúztam a függönyt, hogy lássa, eltereltem a témát, beszélgettünk, majd kb 30 perc múlva visszaaludt. Nem mellesleg az én módszerem az otthon lakóknál sem működik, ahol a gyerekek gondozzák a demens személyt, és néhány óra múlva mondjuk dolgozniuk kell menni, nem lehetnek ébren egész éjjel.

2. A fenti esethez hasonlóan, és szintén gyakori ugye, amikor az elhunyt élettársukat keresik. Ilyenkor ha elmondod az igazat, az ő és a te szívedet is összetöröd, és 2 óra múlva úgyis megint meg kell tenned. Ilyenkor pl hazudni jobb, hogy ma éppen nem tud meglátogatni, mert vásárolnia kell?

Bocs a regényért és a depressziós témáért így az ünnepekkor, de nem mindenki ünnepel, hátha valaki hajlandó lesz válaszolni :)