Mit tehetek ha félek a vérvételektől?

Sajnos a pajzsmirigybetegségem miatt pár havonta vért vesznek tőlem. Gyakran félek. Attól is függ, hogy hol fogják csinálni, mert ha valahol jó tapasztalatot szereztem és gyorsan túl lettem rajta meg nem igazán fájt, akkor utána oda nyugodtabban megyek vissza, de ha olyan helyre kell mennem, ahol nem olyan jól sikerül, akkor meg már eleve jobban félek a második alkalommal is.

Sajnos nem mindig dönthetem el magamnak, hogy hova menjek, valamikor orvos ad beutalót valahova.

Nagyon szeretnék megszabadulni a félelmeimtől. Egyszer annyira összeszurkáltak és összetapogattak, hogy utána majdnem elájultam.

Azt hiszem, hogy nem önmagában véve a vér zavar, meg nem is önmagában véve a tű, hanem az egész helyzet. Régen amúgy féltem a tűktől, pedig édesapám orvos volt és jól tudta beadni, amiket kellett. Ma már legalább odáig eljutottam, hogy az oltásoktól nem félek, csak a vérvételtől. Régen az oltásoktól is féltem.

Tulajdonképpen az zavar, hogy ki kell nyújtanom a karomat és ott tapogatnak meg szúrnak. Az oltás már azért nem probléma, mert a karom külső részébe kapom. Ha nem akarom, nem nézem, a vérvételnél akkor is jobban ki vagyok téve a látványnak és ha izomba szúrnak, azt jobban viselem. Ott keményebb, nem olyan puha, gyenge a bőröm meg nem olyan érzékeny. És könnyebb lelkileg azt elviselni, hogy beadnak valamit, minthogy valami belőlem távozik.

Ez a magyarázata az egésznek. Sajnos mennem kell még sokszor vérvételre, úgyhogy muszáj lenne túltenni magam minden félelmemen.

De hogyan? Néha próbálok másra gondolni, valamikor sikerül, valamikor nem.