Lehet, hogy csak az a baj a vitaminokkal, hogy nem szedjük őket?

Nem szedek se vitamint, se táplálékkiegészítőket. Ez egy nagy üzlet. Nem ettől lesz valaki egészséges.

Csak akkor szedtem eddig, ha orvos mondta, vagy írta fel egy-egy betegség során.

Ritkán vagyok beteg, és akkor se komoly. Szóval nem érzem, hogy kéne bármit is szednem.

Napi szinten szedek vitaminokat, táplálékkiegészítőket.

40 évig nem szedtem, nem figyeltem a táplálkozásra és egy csomó nyűgöm volt. Mióta ezeket szedem, szép lassan kezdek helyre jönni. Konkrétan beteg nem voltam azóta, még megfázva sem.

Mi a gyerekeknek is naponta adjuk már vagy 4 éve. Azóta egyszer sem hiányoztak az óvodából és az iskolából betegség miatt. A környezetünkben ritka az ilyesmi, hogy a gyerekek ne betegedjenek meg a közösségben.

Szerintem a kisgyerekek és az idősebbek a legjobb kontrollcsoport.

Ki kell próbálni: 1 évig szedni és 1 évig nem szedni. Közben feljegyezni mindent.

Ha nincs semmi változás, akkor tényleg felesleges szedni.

Kituggya!

Normálisan kell táplálkozni, akkor nem kell semmi extra mesterségesen előállított vitamin

Ezért mondtam, hogy ki kell próbálni. Nekünk előtte is normálisan táplálkoztak a gyerekek (semmilyen ennivalót nem veszünk az üzletből, csak a termelőktől, lehetőleg csak bio-t. Cukor, fehér liszt évek óta nincs a házban. Csoki, csipsz soha, esetleg ha nagy ritkán kapnak valahol vendégségben) , mégis gyakran hiányoztak az oviból.

De, ha valakinek a kicsi gyerekei soha nem hiányoznak betegség miatt, akkor nincs is értelme változtatni.

Viszont, ha a szülő úgy gondolja, hogy mindent megtett, normális ennivalót ad nekik és mégis gyakran betegek, akkor valamit tenni kell.

Mi is így voltunk vele, aztán elkezdtünk vitaminokat szedni és szép lassan elmaradoztak a betegségek. A legkisebb gyerek már ebbe született, őt csak akkor látta a háziorvos, amikor a kötelező oltást kapta.

Szóval, ha nincs gond, akkor nem is kell keresni megoldást. Ha viszont gond van, akkor valamit változtatni kell.

Az előzőhöz még hozzátennék pár gondolatot.

Ahogy írtam, igencsak odafigyelünk a gyerekek egészségére. Időt, energiát nem kímélve. Pl. a nagyvárosból kiköltöztünk a városon kívül, egy erdő mellé, friss levegőre. Sokat túrázunk az erdőben.

Mindezek ellenére, mégis betegesek voltak a gyerekek. Nem túlzottan, csak épp ahogy a gyerekek szoktak manapság. 1-2 hét ovi, suli, utána 1 hét otthon, antibiotikum néha, Nurofen, láz, ilyesmi. Ez a környezetünkben teljesen szokásos. Ha elolvasol pár hozzászólást a megfelelő csoportokban (vagy akár itt a GYKn is), akkor az emberek úgy állnak hozzá, hogy ez a természetes.

Szerintünk meg nem természetes. Amikor én gyerek voltam, akkor nem így mentek a dolgok.

Sőt, akitől a húst szoktuk beszerezni, egy biogazdálkodó, a gyerekei nagyjából a mieinkkel egyidősek. Ők abszolút mindent maguknak termesztenek. A gyerekek mégis néha meg szoktak betegedni.

Én nem tudom, hogy mi az igazság, nem értek sem a biokémiához, sem a vitaminokhoz. Annyit tudok, hogy nekünk segítettek.

Ha valakinek még vannak kicsi gyerekei akik soha nem hiányoznak az oviból, iskolából, akkor nagyon szívesen meghallgatom, hogy ők hogyan csinálják, hogyan élnek. Én sem vagyok a saját pénztárcám ellensége, hiszen ezek a dolgok egyáltalán nem olcsók.